Kanien'kehá:ka Ohiatonhkwa'shón:'a Katokénhston Tekawennatáhkwen

TSI NAHÒ:TEN KAHIATÓNNION

• Iako’nikonhraientáhtha nikakarésha
• Wa’karihwahnhotón:ko
• Katokenhstánion
  • Oh nahò:ten ne’ ne katokenhstánion?
  • Oh nonkié:ren tsi aetewató:kenhste tsi ní:ioht tsi tewahiá:tons?
• Kanien’kéha Iehiatonhkhwa’shón:’a
  • Tsi ní:ioht tsi takarihwatákie ne Kanien’kéha iehiatónhkhwa
  • Kanien'kéha iewennonniá:tha
• Tsi nikaié:ren tsi katokénhston tsi tewahiá:tons ne Kanien’kéha
  • Onkwehonwehnéha katokénhston kaio’ténhsera
  • Kanien'kéhá katokénhston watenenhraró:ron
  • Athorè:ke é:neken nonkwá:ti kiohontsiá:ien
  • Watenenhraró:ron
• Kanien’kéha Owén:na Katokenhstánion Watenenhraró:ron
  • Tekwahonhwerá:tons
  • Kahonkará:wi tahatá:ti
  • Tsi nahó:ten karihwíson
  • Iewenonniá:tha
  • Kahonkará:wi tahatá:ti
  • Ohna’kénhkha tonsahontátken
• Wahatirihwá:ren ne Kanien’kéha Katokénhston Kanenhraró:ron
  • Tsi nahò:ten wahatirihwá:ren
  • Iewenonnià:tha
  • Kaieronnítstha tánon’ Tekawénnia’ks
  • Kahiatonhkowá:nens
  • Kaieronnítstha tsi nahò:ten sá:ton
  • Tsi ní:ioht ne á:se entewawennón:ni
• Kahiatonhsera’shón:’a Kaniahesá:on
• Wahsonterónnion
  • Owennaká:ion’s
  • Watkenníson Rotikstenhokón:’a Raotinén:ra
  • Kanien’kéha Katokénhston Katsiénhaien Tehatiia’toréhtha Watenenhraró:ron
  • Ronterihwatsterístha Wa’thatihtharónnion
  • Ohentónhkha Wahontenenhraró:roke
  • Wa’thatirihwáhsnie’ne tsi watenenhraró:ron
  • Tsi nikahá:wi’s Watkenníson
  • Tsi ní:kon wa’kahwistíneken’ne

Iako'nikonhraientá:tha Ken'nikakarésha

Seskéha nikahá:wi 1993 shiiohseró:ten, Tyendinega nón:we wahontenenhraró:roke ne kanien’kéha Owén:na Katokénhston aorihwá:ke. Ne:é ne ia’tahotirihwaién:ta’se oh ni:ioht ne skátne akwé:kon tsi akahiá:tonke ne kanien’kéha. Wa’thatiié:ne ne Ia:iak nihatinakerahserá:ke ne Kanien’kehá:ka tánon’ ne Koráhne nonkwá:ti, (“Ministries of Education and Training of Citizenship, of Culture, Tourism, and Recreation.”)

Wahatiweiennén:ta’ne tsi ní:ioht tsi enkaio’tén:én. Ne ki ne ia’tahotirihwaién:ta’se oh nahò:ten teiotonhontsióhon akatokénhston, oh ni:ioht tsi tenhatihtharónnion ne skátne aón:ton ne raoti’nikón:ra, tánon’ ne ahontenenhraró:roke ne ahatirihwahnírathon. Ne ki’ne kwah ohén:ton, tóhka niiorí:wake wahatirihwatshén:ri tsi nikarí:wes wa’thatihtharónnion ne Iá:iak nihatinakerahserá:ke. Rotikstenhokón:’a, iakotirihonnién:ni, tehatiwennakháhsions tánon’ ne ieká:ien tsi ronhrónkha’s akwé:kon wahonwatihón:karon. Ne:é ki’ tsi nahò:ten karihwatshénrion ne wahatihtharáhkwe tsi nikarí:wes wahontenenhraró:roke.

Wísk niiorí:wake wahatirihwá:ren tsi ni:ioht tsi akatokénhston ne kanien’kéha tsi tewahiá:tons. Ne:é ne akwé:kon aón:ton áhontste ne kanien’kehá:ka.

Wahatirihwá:ren:

1. Ne:é ki’ne tékeni iawén:re nekahiatónhkwake ne teiotiniatariiá:kon ohiatónhkwa enwátston ne kanien’kéha tsi enkahiá:tonke. Ne:é ki’ne:
   A,E,H,I,K,N,O,R,S,T,W, tánon’ Y(1)’

2. Ne:é kí:ken enwátston ne enkaieronnítston ne Kanien’kéha tsi enkahia:tonke.
   • (`:) Kawennénhtha tánon’ teiotsistóhkwake
   • (´:) Kawennakará:tats tánon’ teiotsistóhkwake
   • (´) Kawennakará:tats
   • (’) Tekawennia’ks

3. Enwátston ne Kahiatonhkowá:nen’s.

4. Enwátston ne kaieronnítstha tsi nahò:ten sá:ton. Ne:é ne kari’wanóntha, teiakowennáhkhwa, kanehrakwáhtha, tekatáhstha, tánon’ ne tka’seronnénhtha.

5. a.) Okia’ke “I” róntstha, otiáke “Y” róntstha ne kahiatonhkwakwe’ní:io. Iah thaón:ton ne tetsiá:ron aónston.

   Ne owén:nase aionníhake, ne enkáhseron tsi nahò:ten ioteríhonte, tsi níioht tsi watoriá:neron tóka ni tsi nikaia’tò:ten. Enwá:ton ó:ni entewatáteni ne ákte nón:we nikiawé:non ne owén:na. Akwé:kon wahatirihwanòn:we’ne aóntston kí:ken owennase’shón:’a.

Wa'karihwahnhotón:ko

Ne ioteríhonte kí:ken kahiatónhsera ne takarihwáthe’te tsi ní:ioht tsi wahontateweiennén:ta’ne ne ahontenenhrarò:roke. Ó:ni ne akahiá:tonke tánon’ aonterákwen tsi nahò:ten karihwanirá:ton tsi katokénhston ne Kanien’kéha Owén:na tsi ní:ioht tsi kahiá:ton.

Wa’thatiié:na ne ià:ia’k nihatinakerahserá:ke, neki’ ne Tyendinaga, Ahkwesáhsne, Wáhta, Ohswé:ken, Kahnawà:ke tánon’ ne Kanehsatà:ke, tánon’ ne koráhne nonkwá:ti (Ministries of Education and Training, of Culture, Tourism and Recreation). Akwé:kon wahatirihwaié:rite wahatíhsa, tsi katokénhston tsi ní:ioht tsi kahià:ton ne Kanien’kéha Owén:na.

Wahatirihwísa tsi tenhatihtharónnion tánon’ skátne tsi ia’tenhotirihwaién:ta’se nó:nen enhontenenhrarò:roke. Ohén:ton tahatiweiennén:ta’ne oh naho’tén:shon enkarihwà:rake. Né:’e tsi nikarí:wes wa’thatihtharónnion tsi kanakerahseraké:ron. Rotikstenhokón:’a, shakotirihonnién:ni, tehatiwennákhas tánon’ ne kwah ieká:ien tsi ronhrónkha akwé:kon ronwatihonkará:wi.

Akwé:kon tsi nihá:ti, ne ki’ ne tehatiia’toréhtha, kiakoniarotáhrhon, koráhne, tánon’ ne ronaterihón:ton ne ià:ia’k tsi kanakerahseraké:ron, teietshinonhwerá:tons tsi níkion wa’tisewarihwáhsnie’ne kí:ken tsi nahò:ten wahonterihwaténkia’te.

Kwah í:ken tsi ronatshennón:ni tánon’ né:’e ki’ kwah aonhá:’a é:neken tsi wa’thonwatinonhwerá:ton ne rotikstenhokón:’a tsi niió:re tsi é:so wahonwatirì:wawa’se.

Katokenhstánion

Ne ne “Thonakierénhton Rononhontsiakwe’ní:io Ronakiohkwaró:ron” ne 1990 shontakahá:wi wa’thatiristó:rarake ne “Tsi naiá:wen’ne ne taonsaionkhirihwa’serákwen ne onkwawenna’shón:’a aorihwá:ke ne Kionkwakierénhton Tewenhontsiakwe’ní:io”:

“Aetewakwatá:ko ne aontónhsheke ne aetewató:kenhste tsi tewahiá:tons tánon’ tsi tewatá:tis. Ó:ni tsi aetewakwatá:ko ne ohiatonhsera’shón:’a ne taionkwarihwathé:thake ne onkwawenna’shón:’a tánon’ tsi aetewató:kenhste tsi nitewahiatonhkó:tens.”

Ne aonhá:’a ohénton taetewá:taste ne akatokénhston tsi nitewahiatonhkó:ten ne aonkiesénhake tsi aiethirihón:nien ne Kanien’kéha.

Oh nahò:ten ne’ne katokenstánion?

Ontá:on tsi enkatokénhston ne ok nia’tekawén:nake ne aiota’karí:teke. Ionata’karí:te ne’ tsi niká:ien tho nikaié:ren. Ontá:on enkaién:take thé:nenk aetewáhshere tóka í:tewehre sha’taionkwa’nikonhraién’ta’ne.

Nek tsi ó:nenk tsi tentewatíha tsi nií:iot tsi enkionkwawennaké:tohte. Sewakié:ren enhsattoká’tsi ka’nón:we kiakohténkion tsi niiewennó:ten. Enhsáttoke ó:ni tóka eksá:’a iakóhthare, ón:wak ionteweiénstha, ó:ni ne rotikstenhokón:’a rotíhthare. Enhsattoká’tsi óni ne karihwakaratá:ton, nón:wa ne Ohén:ton Karihwatéhkwen, tóka ni ne khók tsi rotiká:raton. Né:’e ronwatirihwaién:ni ne Kanien’kéha Owén:na Katokenhston Kaioténhsera ne ahatirá:ko ne skahiatónhkwa akakwé:ni akarihwakwenienhstónhake tsi tekonttihánion tsi nitewawennó:tens ne Kanienkehá:ka.

Sénha iorihowá:nen ne akatokénhston ne tóka é:so tsi tekatíhen tsi nihatiwennó:tens ne onkwehshón:’a. Iah ne’ eh tha’tekonttihánion ne Ià:ia’k Nihonnonhontsiá:ke tsi nihatiwennó:ten’s. Ostón:ha tekonttihánion ne Kanien’kéha nek tsi akwé:kon ne’ ionkwa’nikonhraién:tas. Ne ne katokénhston, iah ne’ ne tekén:ton ne aonsonterihwáhton tsi tetewattihánion tsi nitewahronkha’tshero:ten. Kahwatsirakónhshon tánon’ tsi kanakerahserakè:ron ne’ nón:we enkarihwatákie tsi tekatíhen tsi nitewawennó:tens.

Ne ne aonsakonwaia’tahní:rate ne ok nia’tekawén:nake ontá:on tsi á:se’ enská:nahnhe ne owenna’shón:’a. Enkatokénhston ne raotihiatónhkhwa tánon’ enkakwatákwen tsi nenkaié:ren ne owén:nase akáhshon.

Sénha wakié:sen ne akatokénhston tóka káhshon ne ohiatonhshera’shón:’a ne tsi niiotiianerenhseró:ten tsi tekawennahsonterónnion tánon’ tekarihwathe’thákhwa tsi nahò:ten kén:ton ne owenna’shón:’a.

Ne orihwakwe’ní:io ne Kanien’kehá Owén:na Katokénhston Kaio’ténhsera ne akwé:kon ia’taionkwarihwaién:ta’se ne skátne tsi ní:ioht tsi aétewatste ne ohiatonhkwa’shón:’a tánon’ aetewarihwaní:rate tsi niiotiianerenhseró:ten tsi tekawennahsonterónnion. Ó:ni tsi aetewarihwakweniénhstake tsi tetewattíhen tsi nitewawennó:ten ne Ià:ia’k Nikanakerahserà:ke Kanien’kehá:ka.

Ne ki ia’kionkwarihwaién:ta’se ne rotikstenhokón:’a aiakhiniáhese tsi ní:ioht tsi entewahiá:ton ne Kanien’kéha owenna’shón:’a.

Oh nonkié:ren tsi aetewató:kenhste tsi ní:ioht tsi tewahiá:tons?

Ne ki’ aorì:wa ontá:on enkatokénhston ne Kanien’kéha Owén:na ne tsi ontá:on enionkwaién:take ne aionkwaia’takénhnha ne aiota’karí:teke tánon ne tósha aionkwá:ti ne onkwawén:na. Ne’ e éntewatsthe ne katkehshón:’a ónkak á:ienhre aiontéweienste ne okwehón:we raotiwén:na. Ne sha’té:iot, entewatewennará:ko tsi ní:ioht ne iethihsothokón:’a tsi rontá:tis.

Ne akwé:kon skátne tsi ní:ioht tsi aetewahiá:ton, sénha aonkiesénhake aiethirihónnien ne onkwehonwehnéha owén:na. Tánon’ akwé:kon ne shá:ka tsi akahiá:tonke ne kahiatonhsera’shón:’a akáhshon ne tsi ionteweienstahkhwahniónhkhwa áhontste’.

Iorihowá:nen’s ne kahiatonhsera’shón:’a (tsi nón:wa ní:ioht ne ratiienáhsne nón:we ieionkwatahkwenniá:ien tówa ni’ ne tsi ionteweiensthákhwa aorihwá:ke iewatahkwenniá:ien.) enwá:ton ne takawennanetáhkwen, aiokén:ta’ne tsi shé:kon iota’karí:te tánon teiotonhontsióhon aónston ne Onkwawén:na. Kátkek ónkak ientsiewennahnó:ten ne thé:nen iorihowá:nen. Ne ki onkié:ren tsi ontá:on enkaién:take ne kahiatónhsera.

Tánon’ tóka katokénhston ne Onkwehonwehnéha Owén:na, é:so enwá:ton eniionkwarí:wawase ne katkehshón:’a aetewaniáhese ne aetewahiatónnion tánon’ aetewahiatonhseronniánion ne iewennahnotáhkhwa’shón:’a.

Kanien'kéha Iehiatonhkhwa'shón:'a

Tsi ní:ioht tsi Takarihwatákie ne Kanien’kéha Iehiatónhkhwa.

Ne ne ohén:ton shahón:newe ne ratihnará:ken, kakararáhston ne thé:nen wateweién:ton. Ionkwaién:tahkwe ne karahstánion. Okara’shón:’a tánon’ tsi niiawénhseron akwé:kon tho ní:ioht tsi waterákwen. Tsi nahò:ten ronaterihwaseronniánion ne onkwehón:we, onekóhrha enhonkia’tanha’tsherón:ni tánon’ tho enhatí:raste ne aonsahonnehiahráhkwen.

Ne ne sha’té:kon iawén:re tewen’niáwe shontakahá:wi, ratitsihénhstatsi tánon’ ronákia’ke akwé:kon wa’thatiié:na tsi wahatihiá:ton ne Onkwehonwéhneha Owenna’shón:’a. O’serón:ni tsi ní:ioht tsi ratihiá:tons wahontenonwará:ko tsi wahatihiá:ton ne Okwehonwehnéha. Tékeni iawén:re ní:kon ne teiotiniatariiá:kon ohiatonhkwa’shón:’a ronátston tsi wahatihiá:ton ne ionterennaientáhkhwa tánon’ ne teierihwahkwá:tha. Akwé:kon ne iorihowá:nen kahiatonhsera’shón:’a tánon’ tówa sahiatonhserón:ni ne saientáhtshera, thó ní:ioht tsi waterákwen. Ká:ien ne O’serón:ni/Kanien’kéha tánon Kanien’kéha/O’serón:ni tekarihwathé:tha kahiatonhsera. Ratitsihénhstatsi rotihiá:ton nek tsi iah nonwén:ton tha’tehotiristohrará:kon.

Ne ne Ahkwesáhsne tánon’ Kahnawà:ke ratitsienhenstátsi rotíhson ne iewennonnià:tha, tóhka tewen’niáwe niiohserá:ke shitewátsta.1970 shontakahá:wi thonatáhsawen tsi ionteweiensthákhwa nón:we wahónste. Ne ne 1972 shontakahá:wi, iakotirihonnién:ni tánon’ tehatiwennaténies tánon’ rotikstenhokón:’a skátne ia’thotirihwaién:ta’se tsi ní:ioht tsi enhatihiaton. Wathatiié:na wahatihiatonhseronniánion ne ne áhontste tsi ionteweiensthákhwa ne Kahnawà:ke. Wa’kontí:ren ne kaieronnítstha aonkiesénhake ne onkwehonwehnéha ahatiwennahnó:ten ne ronteweiénstha. Tewáhsen niiohserá:ke nikarí:wes wahotiió’ten ne Kahnawa’kehró:non . Ne nón:wa rónstha ne akté:shon nón:we ne Kanien’kéha tsi ionteweienstahkhwaniónhkhwa .Ne nón:wa akwé:kon ne ià:ia’k nihatinakerahserá:ke ne Kanien’keháka, (ne ne Tyendinaga, Ahkwesáhsne, Wáhta, Ohswé:kon, Kanehsatà:ke tánon Kahnawà:ke) ne’e róntstha tsi ní:ioht tsi kakwatákwen ne aiehiá:ton ne ohkwehonwehnéha. 1972 shontakahá:wi nihonathiatonhkwarákwen.

Ne ne Kanehsatà:ke, ratitsihénhstatsi wahatihiá:ton, teierihwahkwà:tha wahatihiatonhserón:ni. Joseph Akwirén:te O’nahsakén:rat wa’thawennaté:ni ne O’seronni’kéha ohiatonhseratokénhti. Waháhsha ne Kanien’kéha ohiatonhseratokénhti tsi na’tekiátere ne 1869 tánon’ ne 1880 shontakahá:wi. Tho ne 1972 shontakahá:wi wa’tkontiié:na ne Kanehsatakehró:non tánon’ Kahnawakehró:non iakotirihonnién:ni ne wa’kontihiá:ton ne onkwawén:na. Ahkwesáhsne ó:ni né:’e róntsha tsi ratihiá:tons.

Ne sha’kahiatónhkhwa róntstha ne Wáhta tánon’ ne Kanehsatà:ke. Tsi nahò:ten ne iorihowá:nen kahiatónnion akwé:kon ne wátston ne tékeni iawén:re nikahiatónhkwake.

Ohswé:ken tóhka ne’ nihotíhson ne iehiatónhkhwa. Ne ne 1800 shontakahá:wi, Kiohrhenshà:ka ratitsihénhstatsi wahonterien’tatshén:ri ne kwah ó:ia nikahiatonhkó:ten. Ne wáhonste ne “d”, “g”, “y” tánon’ “z”. Tsi kí’ ní:ioht ne Kiohrhén:sha enhsatá:ti tho ki ní:ioht tsi enhshiá:ton, nón:wa ne “dagos” (cat), “gazere” (car), “yawegon” (tastes good). Ne ne Jamieson konwá:iats iehiatónhkhwa ne tewate’nienténhston. Ruth Isaac ó:ni iakóhshon ne iehiatónhkhwa ne aiakorí:wawase ne iakotirihonnién:ni ne akontiweientéhta’ne akontihiá:ton ne onkwehonwehnéha. 1988 shikahá:wi wahonthiatónhkwará:ko ne Ohswé:ken ne Kahnawa’kéha raotihiatónhkwa, tsi nón:we ne aóskon onkwehonwehnéha ionteweienstáhkhwa.

Ne ne Tyendinaga ne óni wahatiniáhese ne Kiohrhenshá:ka ratitsienhénstatsi raotihiatonhkwa’shón:’a “d”, “g”, “y” tánon’ “z”. Ohiatonhseratokénhti tánon’ teierihwakhwátha eh ní:ioht tsi kahiatón:nion. Ne ne 1984 shikahá:wi, tsi ionteweienstáhkhwa ontáweia’te ne onkwawén:na. Ne’e nón:wa shá:ka róntsha ne iehiatónhkhwa tsi ní:ioht ne Ahkwesáhsne, Kahnawà:ke, Kanehsatà:ke tánon’ Wáhta.

Kanien’kéha Iewennonnià:tha

Akwé:kon tsi ní:ioht tsi kahiá:ton ne Kanien’kéha ne wátston ne teiotiniatariià:kon ohiatonkwa’shón:’a, tsi ki’ ní:ioht ne Kiohrhénsha tsi kahiá:ton. Nek tsi ne Kanien’kéha, tho ne’ ní:ioht tsi enshiá:ton kwah tsi ní:ioht tsi sathón:te. Tékeni iawén:re nikahiatonkwake énhsatsthe nó:nen íhsehre ashiá:ton ne Kanien’kéha. Ne kí’ ne: “a”, “e”, “i”, “o”, “en” tánon’ “on” (Kontiwennísa’as) tánon’ ne: “h”, “k”, “n”, “r”, “s”, “t”, “w” tánon’ “y” (Kontihiatonhkwakwe’ní:io’s).

Akwé:kon ne Kanien’kéha tewatá:tis, tetewattíhen tsi na’tetewahronkha’tsherò:ten’s.

Tyendinaga ne kí’ ne rónstha ne “d” tsi ní:ioht ne “t”, ne tsi wá:ton ne karihwíson, nó:nen ne “t” tekiatahsón:tere ne kawennísa’s (a,e,i,o,en,on) ó:nenk tsi eh nikawennò:ten tsi ní:ioht ne “d”. Tenhsahsónteren ne Kontihiatonhkwakwe’ní:io’s tanon ne Kontiwennísa’s. Tekawennákhas énhsatste enhsewennón:ni.

Tsi ní:ioht tsi tekawennakhanion ne Kanien’kéha owenna’shón:’a; kontihiatonhkwakwe’ní:io’s tánon’ kontiwennísa’as tewahsonterónnion.

Enwá:ton akwé:kon tenwahsón:terake tánon iontkahthóhtha kahiatonhserà:ke akahiá:tonke. Ok thikawení:io oh nikawennò:ten ne Kanien’kéha, tekawennákhas enhsátste ne enhshiá:ton. Akwé:kon ne iá:ia’k nihatinakerahseraké:ron ne Kanien’kehá:ka, ne’e róntstha ne ahatihiá:ton.

Tsi Nikaié:ren Tsi Katokénhston Tsi Tewahiá:tons Ne Kanien'kéha

Ià:ia’k nihatinakerahserá:ke ne Kanien’kehá:ka ne Koráhne, tánon’ ne O’seronní:takon, tánon’ ne Wahstonhronon:ke nithoné:non wahontahsnié:non. Wa’thontátken tánon’ wa’hatirihonniánion tsi naiá:wen’ne akakwatákwen ne Kanien’kéha Katokénhston Kaio’ténhsera.

Tyendinaga, Wáhta tánon’ Ohswé:ken,Koráhne nonkwá:ti ratinakere. Kahnawà:ke tánon' Kanehsatà:ke, O’seronnì:takon ne ratínakere, ákta Kiokià:ke. Ok ne Ahkwesáhsne áhsen ne’ niiohóntsiake kiotahshá:ronte; Koráhne tánon’ O’seronnì:takon tánon’ Wahstonronòn:ke.

Onkwehonwehnéha Katokénhston Kaioténhsera

Ne kí’ ne “Ontario Ministry of Education” tánon’ ne “Literacy Branch(2)” (OMELB) wa’karihwísa ne aionkwarì:wawa’se ne onkwawén:na tósha aionkwáhton’se’.Thó kí’ nontá:we kí:ken ne aetewató:kenhste ne onkwawén:na. Ohwísta entewátka’we ne aionkwaia’takéhnha ne akatokénhston tsi tewahiá:tons tánon ne thé:nen enkionniánion ne nahò:ten aónston ne tsi ionteweiensthákwa. Ne ki’ ioterihwaién:ni ne OMELB ne aonsontà:kerahwe tánon aonsáhonste tsi nihá:tiwennò:tens ne Onkwehón:we.

“Ministry of Education and Training” (Met) konwá:iats ne ki’ ne iotérihonte ne aiakoia’takéhnha ne onkwehonwehnéha ronteweíenstha. “Ontario Training Adjustment Board” (OTAB) ne ne’ iakorihwawá:se ne ronatehiá:ron tówa tehonatohontsió:ni aonsahontéweienste ne raotiwenna’shón:’a. Áhsen iawén:re nia’tehatiwén:nake ne Koráhne nón:we ratinákere Onkwehón:we. Teiotonhontsióhon akatokénhston ne owén:na nó:nen kahiatonsera’shón:’a ontá:onk enkáhson tánon’ ne tóhsha aionkwá:ti ne owén:na .

Kanien’kéha Katokénhston Watenenhrahró:ron

23 shískare Tsiorhthorkó:wa 1993 shikahá:wi tonkié:renhte wa’karihwíneken’ne ne akatokénhston ne owenna’shón:’a. Ià:ia’k niwenhní:take nikaio’ténhseres tsi nikarihò:ten, tánon ne’e karihwaién:ni ne ahatirihwá:ren oh ní:ioht tsi akatokénhston ne Kanien’kéha owén:na. Ne kí’ aonhá:’a kaia’takwe’ní:io ne akahiatonhseraién:tane ne kahiatón:nion tánon’ ne taonsetewáhsnie’ne ne onkwawén:na.

A. Wahatirihwanón:we’ne Ne Tahatiié:na

Ne kí’ ne Literacy Branch wahonwatihón:karon ne kaié:ri nihatinakerahserá:ke ne Koráhne nenkwá:ti ratinákere, ahatitsienhaiénhsera ne Terontó, 22 shískare Tsiothorkó:wa, 1993 shikahá:wi. Ne’e kí:ken tehonatehontsió:ni ne ahatirihwatshén:ri-

• teionkwatehontsió:ni ken ne akatokénhston ne Kanien’kéha owén:na
• ka’nonwe ne kaié:ri nikanakerahserá:ke ahonthón:tate né tahoti’nikonhrhá:ren ne ohwísta tánon’ ahonterihwahténkia’te.

Ne kí’ kí:ken ratihsennarónnion thó iehón:ne’skwe Terontó wahatitsiénhaien...

Akwé:kon wahatirihwanón:we’ne ne akatokénhston ne Kanien’kéha owén:na. Tyendinaga nenkwá:ti thonateríhonte wahatirihwanón:we’ne ahonterihwahténkia’te ne kaio’ténhsera. Tho ne’ kí’ ó:nen wahatihiatonhserón:ni ne (MET) tánon’ ne Kanien’kéhá:ka tsi tenhatiié:na kí:ken nahò:ten rotiio’ténhsere, tánon’ ienshatirihwénhawe tsi niká:ien wahatitsiénhaien tánon’ ienshakotihró:ri ne ohén:ton rón:nete towa’ shí:ken ahatirihwanón:we’ne.

Ne ne 4 shískare Enníska 1993 shikahá:wi, tekeníhaton sahatitsiénhaien, Ahkwesáhsne nón:wa nenkwati. Iakoterihónte Rosemarie Sunday wa’enenhraró:roke. Thó:ne kí’ ne kaié:ri niháti ronateríhonte wahontatshén:naren tánon’ wahatirihwanón:we’ne ne tahatiié:na, ne ki’ ne’ “Minister of Education and Training” tánon’ ne Tyendinaga, Ahkwesáhsne, Wáhta tánon’ Ohswé:ken.

Ne kí:ken ronaterihón:ton wahontatshennarónnion, Earl Hill (Tyendinaga), Steve Williams (Ohswé:ken), Steve Stock (Wáhta) tánon’ Mike Mitchell (Ahkwesáhsne). Akwé:kon wahatirihwanón:we’ne tsi Tyendinaga enkaíe:na ne ohwístha tánon’ ne enwatenikón:raren tsi ní:ioht tsi enwátston tánon’ enkaía:khon. (tówa ihsere ahsatkáhto neTekaíe:nen Karihwanhnonhwé:on ne kí ne kahiatónhsera ska’én:ion.)

Ne kí:ken tonahtká:wen ne ohwísta ne aetewatenenhraró:roke né’e aorihwá:ke ne akatokénhston ne Kanien’kéha owén:na, “Ministry of Education and Training” (MET), “Ministry of Citizenship” (CIT) tánon’ “Ministry of Culture, Tourism and Recreation” (CTR) (Kwah ne’ thiká:te ne (CIT) tánon’ (CTR) tahóntka’we ne ohwísta.)

B. Wa’thatihthá:ren

Ne ne 5 shískare Enniskowa 1993 shikahá:wi, Glenda “Sam” Maracle, ne ronwatiio’ténhshe ne Tyendinaga ratiienahsne, ia’onténniehte tekaristohrará:kon wahonwatihón:karon ne ià:ia’k nihatinakerahsera:ke, ne ahontahsnié:non akaweiennentá:’on tsi tewatenenhrarohrókhe, tánon ónhka’k aiontatéhnha’ne ne aontaieniarotáhrhoke kí:ken tewatenenhrarohrókhe.Iewatenniéhton ó:ni ne kahiatónhsera ne ahatihsere tsi ní:ioht tsi akanenhronníhake tánon’ ó:ni tsi nikahnha’tsheró:ten ronné:saks.Teionkwe’tátshonk:’ne ià:ia’k nihatinakerahsera:ke wahonwatiia’tará:ko ne tahatiia’torehtánion. Akwé:kon ronhronka ne Kanien’kéha, tánon’ thóha akwé:kon ronateweiénston tsi ní:ioht tsi tekakhanion ne owenna’shón:’a , tsi nikarí:wes ronteweiénsthakwe ne asahkotirihónnien.

Tsi niió:re ne 17 shískare Enniskó:wa 1993, wahononkwe’taién:tane ne tehatiiatoréhtha. 8 shískare Onerahtóhka 1993, wahatitsíenhaien ne “Tehatiia’torehtha”. Wa’thatihtharónnion oh ní:ioht tsi enkakwatákwen tánon’ tsi nia’awenonhákie kí:ken enwatenenhraró:roke.Ó:ni tsi ní:ioht tsi enhonwatirihwaién:hahse ne rononkwehshón:a tánon’ ne enhonténhnha’ne ne ohén:ton tenié:ta’ne. Ó:ni to nikarí:wes ienká:ko ne ahonwatirihwaién:hahse, tánon’ tsi nikahá:wi tánon’ kátke enwatenenhraró:ron.

Tehatiia’toréhtha Raotiio’ténhsera

Ne kí:ken kahiatónnion ne entá:on’k enhatíhsere ne tehatiia’toréhtha:

1. Entá:onk tsi enhatiia’tohronhakié:son tsi ni karí:wes kanenraró:ron.
2. Ia’tenhotirihwaién:ta’se nahò:ten enkatokénhston.
3. Enhatirihwanòn:we’ne nahò:ten enkatokénhston ne tsi ní:ioht tsi tewahiá:tons.
4. Enhatikwatá:ko nahò:ten enhatihsere tsi tekawenna’khánion.
5. Enhonterien’tatshén:ni oh nakaié:ren ne owén:nase akáhson.
6. Akwé:kon akahiá:tonke ne owennaká:ion tánon’ nahò:ten kén:ton.

15 shískare Onerahtohkha 1993, wa’thontátken ne tehatiia’toréhtha ne ahonténhnha’ne ne ónhka ohén:ton tenié:ta’ne kí:ken watenenhrarohrókhe. Dorothy Karihwénhawe Lazore ki’ wahshakotiia’tará:ko. Ne kí:ken kahiatónnion ne entá:onk eniéhsere:

• Enkieniarotáhrhoke ne enhatitsiénhaien.
• Tho taionterahtánion kí:ken ià:ia’k nikanakerahseraké:ron tánon’ ahonwati’nikonhraientáhten oh niiawénhsere ne onkwawén:na.
• Enierí:wenhte tsi nikahá:wi entewatenenhraró:roke ne ne ià:ia’k niwenhní:take niió:re.
• Akwé:kon eniehiá:ton tsi nahotirí:wawen ne shahontenenhraró:roke.
• Akwé:kon tenkawénnatenion nahò:ten kahiá:ton ne watenenhraró:ron aorihwá:ke.
• Ienhonwanatenniéhten ne “M.E.T.” tánon’ ne wisk nikanakerahserà:ke.

Wa’thatiíena ne Dorothy Karihwénhawe Lazore tánon’ ne tehatiia’toréhtha tsi nikarì:wes wahatitsiénhaien ne rotikstenhokón:’a, tánon’ iakotirihonnienni, tánon’ ne tehatiwennakhahsions. Tekeni ia’tká:iente tsi ia’ekwátho akwé:kon ne ià:ia’k nihatinakerahserá:ien. Tehatiiatorehtha wahatihiatonhserón:ni ne nahò:ten akáhseron, tánon’ ahotinikonhraién:ta’ne oh nitewakiéhrha.

Thó ní:iohte’ tsi kakwatakwen ne netahatihtaronnion akwé:kon ne kanakerahseraké:ron ne Kanienkeha rontatis, tánon’ aontakonwaia’tánón:na nahò:ten waterihwahténkion. Ne:’e ne aontónhsheke kwah akwé:kon tsi nihá:ti tahontatenikonhrhá:ren kí:ken katokenhston ne Onkwawénna.

Ne kí:ken ne kiakoniarotáhrhon entá:on’k eniakoió’ten:

• Eniakón:ni kari’wanontónnions kahiatónhsera. Tenhatiié:na ne tehatiia’toréhtha.
• Enierihwahserón:ni tsi nikahá:wi tenhontátken.
• Tenhontátken ne rononkwehshón:’a, enwakiahiaksehrò:kten, tánon’ o’karahsnéha.
• Enierihó:wanahte ka’nón:we nenskatsienhaién:take.
• Enhonwatiia’tará:ko tánon’ enhonwatirihwaién:hase ne ratiia’takwe’ní:io.
• Eniehiá:ton tsi ní:kon enietsiénhaien tánon’ tsi nahó:ten wa’thatihtharónnion.

Ne kí:ken wahonwatiri’wanón:tonhse’ ne ronnón:kwe:

1. Oh nahò:ten ne’ aorì:wa akatokénhston ne owenna’shón:’a?
2. Oh nonkié:ren tsi enhón:nehre’ ne ronón:kwe ne akatokénhston ne owenna’shón:’a?
3. Iohrhá:rats ken ne aón:ton ne énskak akaién:take tsi ní:ioht tsi akahiá:tonke ne owén:na ne ià:ia’k nikanakerahserá:ke?
4. Oh nahò:ten ne Kanien’kéha owén:na kwáh aonhá:’a teiotonhontsióhon ken’niakaié:ren.
5. Oh nahó:ten ne Kanien’kéha owén:na kwáh aonhá:’a teiotehontsióhon akatokénhston?
6. Íhsehre’ ken ne ià:ia’k nikanakerahserá:ke ronónha ahatitó:kenhste’ tsi ní:ioht tsi rontá:ti?
7. Oh nahó:ten íhsehre neniá:wen’ne nó:nen enkatokénhston ne Kanien’kéha owén:na ne tsi tewanákere?
8. Oh nahó:ten tenionkwarihwa’serákwen tówa enkatokénhston ne onkwawén:na?
9. Óh káti’ ní:se’ nahò:ten sanonhtó:nion tsi enkatokénhston ne onkwawén:na?
10. Íhsehre ken, teiotonhontsiohon ken ne akatokénhston ne onkwawén:na?
11. Íhsehre ken thók ó:nen nitsionkwate’shennò:ten ne akatokénhston ne ne tóhsa aionkwá:ti ne onkwawén:na?
12. Tówa enkatokénhston ne onkwawén:na iohrhá:ratst ken ne aionkwá:ti tsi nitewahronkh’tsherò:ten?

Tyendinaga

5 shískare Onerahtohkó:wa, 1993 shiiohseró:ten, wahonwatirihwaién:hahse ne kahwá:tsire kanèn:ra tánon’ 6 shískare Onerahtohkó:wa 1993, wahatitsiénhaien ne Tyendinaga owén:na Okíohkwa. Ne kí:ken ne kiakoniarotáhrhon, wahonwati’nikonhraientáhten tsi ní:ioht tsi kahiatón:nion tánon’ karihwanonhwé:’on oh nahò:ten iakoterihwatenkia’tonhákie tánon’ wa’kionrénia’te kahiatónhsera ne kari’wanón:tha tsi nahò:ten iakoio’tá:kie sók ne wáhontste’ wa’thatiia’torehtá:nion.

Ne kí’ kwáh wa’thatiia’torehtá:nion tsi na’tetewattihá:nion tsi nitewahronkha’tsheró:ten’s tánon’ tsi ní:ioht tsi tewahiá:tons.Akwé:kon wahatirihwanón:we’ne ne akatokénhston ne Onkwawén:na.Wa’thonwatirihwathé:ten ne kiakoniarotáhrhon tsi nahó:ten kaio’tenhserá:ien.

Wahatirihwanón:we’ne ne iewennonniá:tha akatokénhston. Tánon’ akwé:kon ne ià:ia’k nikanakerahserá:ke ia’thotirihwaién:ta’se ne sha’nikón:ra aón:ton tánon’ akwé:kon ne shá:ka tsi aetewahiá:ton. Sha’katsienhén:ta’ne ne Tyendinaga, ne kí:ken tahónhtka’we ne takaia’toréhton:

1. Akatokénhston ne owenna’shón:’a ne akwé:kon ionkwa’nikonhraién:ta’s.
2. Aiethiniáhese’ ne rotikstenhokón:’a ne taionkhi’nikonhrathè:ten ne nahò:ten kén:ton ne owenna’shón:’a tánon’ ka’nón:we nikiawé:non.
3. Aetewarihwakweniénhstake tsi ní:ioht tsi tetewattíhen tsi nitewahronkha’tsheró:ten.
4. Ne ne kwáh iowennaká:ion’s enwátston tsi entewató:kenhste.
5. Aetewató:kenhste tsi niká:ien kwáh enhatiniáhese ne ronón:kwe.
6. Aiethiniáhese ne nia’teionkwehonwehtsherá:ke eh tehonatohétston tsi nahò:ten ionkwaio’tá:kie tsi akatokénhston ne owenna’shón:’a.

Ne aonhá:’a wahonten’nikón:raren ne tóhsa ahoná:ti tsi nihonronkha’tsheró:ten. Wahonwatihró:ri ne kiakoniarotáhrhon tsi iáhse’ thahoná:ti tsi nihonronkha’tsheró:ten ne tóka enkatokénhston ne ratihiatónhkhwa. Shé:kon ki’ ó:kia’ke iah tethonehtáhkwen.

Wáhta tánon’ Ohswé:ken

8 shískare Entákta Onerahtohkó:wa 1993 shiiohseró:ten, wa’thontátken ne Ratinien’kehá:ka ne Ohswé:ken tánon’ Wáhta thonahténkion tánon’ wa’thatihthá:ren. Ohná:ken sahatitsiénhaien, 11 & 12 shískare, Onerahtohkó:wa 1993 shiohseró:ten, ne kahwá:tsire tánon’ ratiia’takwe’ní:io ne owenna’shón:’a, ne tahatiia’torehtá:nion nahò:ten ó:nen kakwatá:kwen tánon’ nahò:ten shé:kon tehonatehontsió:ni.

6 shískare Ohiáriha 1993 shiohseró:ten Wáhta nón:we wahatitsienhá:ien ne rotikstenhokón:’a tánon’ iakotirihonnién:ni tánon’ ne Onkwehonwehnéha rontá:tis tánon’ ne thó ratinakeré:nion ne roti’nikonhrotárhon ne onkwehonwehnéha ronteweiénstha. Wa’thonwatirihwathé:ten ne kiakoniarotáhrhon tánon’ ne tehatiia’tore:tha kanèn:ra nahò:ten ne’ kén:ton ne akatokénhston ne owenna’shón:’a tánon’ oh nonkié:ren tsi rotitsienhá:ien. Wa’kionré:nia’te ne kahiatónhsera ne kari’wanóntha.

Awententa’ónke 7 shískare Ohiaríha, 1993 shiiohseró:ten Ohswé:ken nón:we wahatitsienhá:ien ne ahonwatirihwaién:hahse ne Ohswekenhró:non. Teionkwè:take ne tehatiia’toréhtha kanèn:ra, tánon’ ne kiakoniarotáhrhon wa’thontátken’ ne aóskon Onkwehonwehnéha iakotirihonnién:ni. Takonwatihiatónhseron ne kari’wanóntha, wa’thatiia’torehtá:nion tánon’ wa’thatihtharónnion. Wa’konní:ron ne iakotirihonnié:ni tsi entá:onk enkatokénhston ne owén:na tánon’ skátshon tsi ní:ioht tsi entewáhsere tsi tewahiá:tons. Ne ne akwé:kon ne ià:ia’k nihatinakerahserá:ke ratiksa’okón:’a akwé:kon ne shá:ka akahiá:tonke tsi nahò:ten enhontstá:nion.

Ne:’e ne Kiakoniarotáhrhon tánon’ ne tehatiia’torétha kanèn:ra tahontá:ti tánon’ wahonthró:ri oh niiawen’enhá:kie ne katokénhston owén:na aoríhwake. Ó:ni tsi ní:ioht tsi kakwatakwenhá:kie ne entewatenenhraró:roke tánon’ tsi ní:ioht tsi enhonwatiia’tarakohá:ton ne ronón:kwe.

Ne ki’ne 11 shískare Ohiaríha, 1993 shiiosheró:ten, Ohswé:ken nón:we wahatitsienhá:ien ne rotikstenhokón:’a. Ne kí:ken wahatihthá:rahkwe tsi niió:re tsi iorihowá:nen ne Kanien’kéha owén:na tánon’ tsi niió:re tsi teiotenhontsióhon ne aonsontóhnhete’ ne Onkwawén:na. Ne ki’ ne rotikstenhokón:’a ahonwatiniáhese ne se’ wi’ ratirihwaienté:ri tánon’ thó ahatiia’tarakiéhson tsi nikarí:wes katsienhaientá:kie’s. Ne kwa aonhá:’a ieká:ien tsi ronhrón:kha ne Kanien’kéha tánon’ ne sénha é:so’ ronaterièn:tare na’kawennó:ten ne Kanien’kéha. Wahonakié:sen’se ne rotikstenhokón:’a ne owennase’shón:’a ahontewennonniá:nion. Wahón:nise ne khók kaién:táhkwe’ ne Kanien’kéha owén:na tánon’ ne khók róntsthahkwe’.

Kahnawà:ke tánon’ Kanehsatà:ke

15 shískare Onerahtohkó:wa, 1993 shiiohseró:ten kiakoniarotáhrhon tánon’ kaié:ri nihá:ti ne tehatiia’toréhtha kanèn:ra né:’e ne Kahnawà:ke tánon’ Kanehsatà:ke nithoné:non,wa’thontátken tánon’ wa’tehshakotirihwathé:ten ne Onkwehonwehnéha Iakotirihonnién:ni, Iotikstenhokón:’a, ratihiatonhserón:ni tánon’ ne ratiráhstha’ tánon’ ne Onkwehonwehnéha rontá:tis. Ne:’e wahatihthará:kwe ne katokénhston kaio’ténhsera. Ne ne kaié:ri nihá:ti tehatiia’toré:tha kanèn:ra,wa’thonwatirihwathè:ten ne tho rón:ne’s tsi ní:ioht ne M.E.T. tánon’ ne tehonanikiohkwakén:nion kanèn:ra, tsi rotiriwanonhwé:’on tánon’ rotihiatonhserón:ni. Ok ne kiakoniarotáhrhon wa’thonwatirihwathé:ten ne’ oh nonkié:ren tsi entá:onk tsi enhonwatirihwaién:hase tánon’ oh nahò:ten enkarihontá:ko ne entewatenenhraró:roke. Kari’wanónhtha kahiatónhsera wa’thonrénia’te tánon’ wathatiia’torehtá:nion.

Wathatinenhrakháhsi tánon’ skanenhrátshon tsi wa’thatiia’torehtá:nion. Kwáh akwé:kon tsi nón:we ni kahiá:ton ne“Owén:na” ó:ia’ nahò:ten sahatinatónhkwe’, wahonní:ron “tsi ní:ioht tsi kahiá:ton” ensewáhtston. Ne kí:ken akwé:kon ia’thotirihwaién:ta’se, ne ne’:e khók akatokénhston ne tsi ní:ioht tsi enkahiá:tonke ne Kanien’kéha tsi ní:ioht ne owén:na ken’niakaié:ren. Akarihwakweniensto’n tsi na’tetewattihá:nion, tsi ní:ioht tsi kionkwawennake’tóhtha. Wahatirihwanón:we’ne ne:’e ne tóhsa thé:nen taonsakaté:nion. Kanó:ron tsi ní:ioht tsi tetewattihá:nion.

Ne kí:ken ne 16 shiskare Ohiaríha, 1993 shiiohseró:ten kiakoniarotáhrhon tánon’ ne tehatiia’toréhtha kanèn:ra wa’thontátken tánon’ wahatitsienhá:ien ne Kanehsata’kehró:non rotikstenhokón:’a, tánon’ ne kwáh ieká:ien tsi ronhrónkha ne onkwehonwehnéha, iakotirihonnién:ni, tánon’ ratihiatonhserón:ni. Kwáh tsi nikarí:wes katsienhá:ien thó nikarí:wes akwé:kon Kanien’kéha owén:na wahóntste’ tsi wahontá:ti.

Kiakoniarotáhrhon taierihwakétsko ne Kanien’kéha owén:na kaieronnítston aorihwá:ke tánon’ tsi ní:iore ó:nen ní:we tsi ronwatirihwaién:ni ne ià:ia’k nihatinakerahserá:ke,ne:’e ne O’seronníhne tánon’ Koráhne, nonkwá:ti ratinákere. Wahonwatina’tón:hase oh niiawénhsere ne enhontenenhraroró:ke ne Kanien’kéha owén:na katokenhston. Wahonwatina’tón:hase tsi niiohtonhá:kie ne Kanien’kéha Onkwawén:na tsi tewanakeré:nion. Ne ó:ni’ wahonwati’nikonhraientáhten énska tsi nahò:ten ionkwarí:waien taiohétston ne:’e ne akwé:kon ne ia:ia:iàk nikanerahserá:ke ne:’e shá:ka tsi aetewahiatónhseke ne onkwawenna’shon:’a. Sok na:’a nen’ ne:’e enwá:ton ne shá:ka entewaniá:hese ne nahò:ten enkahiatonhseronniánionke iewennahnotáhkhwa’shón:’a.

Akwé:kon kí:ken tsi niháti thó rón:ne’s wahatirihwanón:we’ne tsi teiotehontsió:hon ne thó ní:ioht tsi akakwatá:kwen. Wahonní:ron ne kanèn:ra, é:so’ teiotté:nion ne Onkwawén:na tsi náhe ne 1800 shontaiohseratákie tánon’ iah kí’ nonwén:ton teiohtón:’on.Toka enkatokenhston enioia’tahnírha’ne tánon’ enkaia’tató:ken’ne tsi niió:re tsi é:neken tsión:ni’ ne onkwaweianeráhtshera. Tánon’ ne kanèn:ra wahatirihwanón:we’ne ne Kanien’kéha owén:na khók enwátston nó:nen enwatenenhraró:roke ne kowá:nen, tánon’ enkakwatá:kwen ne takawennaté:nion tówa shi enhontá:weia’te’ ne iah tehoti’nikonhraién:ta’s ne Kanien’kéha owén:na. Tánon’ nó:nen tenkaristohrará:kon ne kahiatónhsera tsi ní:ioht tsi kaio’tén:’en ne Kanien’kéha Owén:na katokénhston tetsiá:ron kiohrhèn:sha tánon’ ne Kanien’kéha enkahiatonnión:ke ne kahiatonhserá:ke. Akwé:kon wahatirihwanón:we’ne ne thó iahón:ne nó:nen enwatenenhraró:roke.

Ne kí:ken iahatíhewe tsi wahatitsiénhaien:

1. Akatokénhston ne tewahiatónhkhwa ne Kanien’kéha tánon’ ne aionkhirí:wawase ne ne ronateweiénston tsi niiorihó:tens ne tsi nitewahronkha’tsheró:ten
2. Takarihwathé:ton tsi ní:ioht tsi tenkaténion ne tewahiatónhkhwa tánon’ nahó:ten ionateríhonte ne kaieronnitstánion.

Ahkwesáhsne

28 shískare Onerahtohkó:wa 1993 shiiohseró:ten ne kí’ ne Ahkwesáhsne wa’thontátken tánon’ wa’thatihtharónnion ne rotikstenhokón:’a tánon’ Kanien’kéha owén:na iakotirihonnién:ni, tánon’ ne Kanien’kéha rontá:tis. Ne kí’ ne kwáh wa’thontká:neren ne owennaká:ion aonsóntston nó:nen enkawennonniánionke ne owennase’shón:’a.

Ne kí’ ne kiakoniarotáhrhon wahonwatina’tón:hahse tsi ní:ioht tsi ronaterihwaserón:ni ne M.E.T. tánon’ ne ronákiake ià:ia’k nihatinakerahserá:ke. Ne kí’ akwé:kon wahonwati’nikonhraientáhten tsi niiawénhsere ne “Kanien’kéha Owén:na’ Katokénhston Watenenhrarohrókhe” tánon’ oh nonkié:ren tsi teiotehontsío:hon ne tahatihtharónnion. Wahonwati’nikonhraientáhten ó:ni tsi ní:iohte tsi wa’karihwíneken’ne ne “Kanien’kéha Owén:na Katokénhston Kaio’ténhsera”.

Nó:nen wa’erihó:kten tsi wahonwati’nikonhraientáhten, ne kí’ nón:wa sahatihtharáhkwe ne kari’wanón:tha kahiatónhsera. Akwé:kon wahatirihwanón:we’ne tsi ioiánere ne ne khók akatokénhston tsi ní:ioht tsi tewahiá:tons ne Kanien’kéha tánon’ tóhsa thé:nen aonsterí:ston ne owén:na Ókia’ke wahón:nere sénha é:so’ enionnianión:ke ne Kanien’kéha kahiatonhsera’shón:’a tánon’ iewennahnotahkwa’shón:’a, tánon’ katke’kshón:’a enkaién:ta’ne ne tsi nón:we iehiatonhseronniá:tha akwé:kon enwá:ton sha’téntewatste’. Ne kí’ kí:ken ne Ahkwesáhsne tahóntka’we ne takaia’toréhton:

1. Ia’tekarihwaién:ta’n ne iewennonniá:tha enwátston.
2. Ia’tekarihwaién:ta’n tsi ní:ioht tsi tewahiá:tons.
3. Ia’tekarihwaién:ta’n ne kaienteríhston tánon’ ka’niká:en enwátston.
4. Enka’nikonhraientahton tsi ní:ioht tsi tekonttihá:nion tsi titewawenníneken’s.
5. Eniohronhá:ke tsi niiotiianerenhseró:ten tsi tekawennahsonterónnion.
6. Enkarihwíson tsi niiotiianerenhseró:ten tsi tekahiatonhkwahsonterónnion.
7. Enkaién:take tsi nitewawennò:tens ne ohén:ton.
8. Enwaterákwen ne teskontewennakié:ren’s.
9. Enkatokénhston ne owen:na tsi ní:ioht tsi kahiá:ton ratiksa’okón:’a raotirì:wa.

Ne ki’ ne 11 shiskare Ohiaríha 1993 shiiohseró:ten, Ahkwesáhsne nón:wa nón:we sahatitsiénhaien. Kiakoniarotáhrhon tanon’ ne tehatiia’toré:tha kanèn:ra wa’thontátken ne ohén:ton rón:nete ne tsi ionteweienstahkhwa’nionhkhwa, tehonnikiohkwakén:nie’s, tsi ionteweienstáhkhwa iakorihwawá:se’ kanèn:ra, ratihiatonhserón:ni rotí:io’te tánon’ ne Onkwehonwehnéha Iakotirihonnién:ni.

Tsi na’á:wen’ne tsi Wa’thatihtharónnion

Ne kí’ ne 26 shískare Onerahtohkó:wa tehatiia’toré:tha kanèn:ra tonsahontátken tánon’ tonsahatiia’tó:rehte oh niiohtonhá:kie kí:ken ronwatirihwaién:ni. Wa’é:ron ne kiakoniarohtáhrhon akwé:kon ne Kanien’kehá:ka wahatirihwanón:we’ne ne akatokénhston tsi ní:ioht tsi tewahiá:tons. Ne kí’ ne tehatiia’toré:tha kanèn:ra tánon’ ne kiakoniarotáhon tánon’ ne M.E.T. ohén:ton rón:nete, wahatika’én:ien tsi niió:re ní:we’ nahò:ten waterihwahtenkiá:ton. Ne ne tehatiia’toré:tha kanèn:ra, akwé:kon wahatirihwanón:we’ne ne iaontahsón:terake tsi niiohtonhá:kie ne kí’ ne ahonwatirihwaién:hase ne ronatatén:ron ratinakerahseraké:ron.

Ontenhni’tó:kten ne Onerahtóhkó:wa,akwé:kon káhson tsi tehatihtháhrha ne iah tehonnonkwehón:we kanenhrashón:’a, Ahkwesáhsne, Kanehsatà:ke tánon’ Kahnawà:ke. Ne khók ronatatén:ron ne Ohswé:kon, Tyendinaga tánon’ Wáhta. Akwé:kon kí’ káhson tsi niió:re ne Ohiiaríha. Kahiatónhsera wa’kaiá:ken’ne tsi nahò:ten watkenní:son tánon’ tsi nahó:ten wahatihthá:rahkwe ne ratinakeré:nion tánon’ kahsenna’shón:’a kahiatón:nion thonwaná:wi ne tehatiia’toré:tha kanèn:ra.

Ne kí’ ne Wáhta énskak ne rónstha tsi ní:ioht tsi ratihiá:tons. Ok ne Tyendinaga tánon’ Ohswé:ken kaié:ri ne’ nihóntstha. Ne kí:ken konwatí:ia’ts ne akwé:kon tsi ní:kon wahatiién:tere’ne; Jamieson, Isaacs, Brant, David Maracle, Pictograph, Sulpician, tánon’ Swan. Akwé:kon kí’ wahatinón:we’ne tsi ní:ioht tsi enkatokénhston.

Ahkwesáhsne tánon’ Kahnawà:ke tánon’Kanehsatà:ke kwáh aonhá:’a ronakiohkowá:nen wa’thatirihwáhsnie’ne. Ne khók kí’ tsi Tyendinaga kwáh aonhá:’a é:so’ wahatitsienhá:ien. Áhsen niwáhsen tékeni nihá:ti (rotikstenhokón:’a, iakotirihonnién:ni, ka’nistenhsera tanon’ ka’níhsera) wa’thatirihwáhsnie’ne ne Kahnawà:ke tánon’ Kanehsatà:ke. Áhsen niwáhsen énska nihá:ti wa’thatirihwáhsnie’ne (rotikstenhokón:’a, iakotirihonnién:ni, tsionkwè:ta khok ne ka’nisténhsera) ne Ahkwesáhsne. Tsiá:ta iawén:re nihá:ti wa’thatirihwáhsnie’ne ne Tyendinaga (ka’nistenhsera, rotikstenhokón:’a, iakotirihonnién:ni). Ok ne Ohswé:ken tánon’ Wáhta tewáhsen énska nihá:ti wa’thatirihwáhsnie’ne.

Ne kí:ken kahiatón:nion ne nahò:ten wahonterien’tatshennión:ko tsi nikarí:wes wa’thatihtharónnion.

Wahonterien’tatshén:ri:

1. Tensewahtharón:nion ne rotikstenhokón:’a ne ne onkwehonwehnéha rontá:tis.
2. Enkahiá:tonke tsi nitewawennò:ten.
3. Akatokenhstón:ke ne owén:na.
4. Akatokénhston ne ohiatonkwa’shón:’a.
5. Enkahiá:tonke nahò:ten teskontewennakié:ren’s.
6. Enkahiá:tonke tsi ní:ioht tsi tekonttihá:nion.
7. Tsi naho:ten’shón:’a kén:ton.
8. Enkahiatonnión:ke ne owennaká:ion tánon’ enwaterákwen.
9. Enkakwatákwen tsi ní:ioht tsi tenkawennakhashión:kwen.
10. Enkarihwíson tsi nahò:ten tkaié:ri tánon’ tsi nahò:ten iah tetkaié:ri.
11. Tsi ní:ioht tsi kionkwawennake’tóhtha tánon’ tsi ní:ioht tsi tetewattihá:nion.
12. Owennase’shón:’a enkawennonniá:nionke.
13. Enkahiá:tónkie ne kwáh é:so’ tewátstha.
14. Enkakaraién:take tsi nikiawé:non, tsi kahiá:ton.
15. Enkatokénhston, tánon’ ionaktó:tak ne taonsakaté:nion.
16. Tetsiarónhkwen enkaién:take. (Kiohénsah tánon’ ne Okwehónwehneha)
17. Enwathrorihéke ne tsi ní:ioht tsi kakwatakohá:ton, tánon’ tsi tekonttihá:nion.
18. Ratiksa’okón:’a raotirihwá:ke tsi enkatokénhston ne Kanien’kéha.
19. Tetewataterihwakweniénhstak.
20. Akwé:kon skén:nen akén:hake.
21. Énska’k tsi ní:ioht tsi enkahiá:ton ke ne owén:na.

Ne kí’ tsi niió:re akwé:kon wa’thatihtharónnion ne kiakoniarotá:hon, kaié:ri niwáhsen sha’té:kon niionkwè:take enhonwatihón:karon ne ahatitsienhaiénhsera, ne Tyendinaga nó:nen enkatokénhston ne owenna’shón:’a.

Ne ki’ne ne rotikstenhokón:’a, ratihiatonkwahserón:nis, iakotirihonnién:ni, ronhrónkha ne Kanien’kéha, tánon’ ne onkwehonwehnéha ronathiatonhseraweiénhston, tánon’ ne tehonanikiohkwakén:nion kanèn:ra tówa ni’ ne ne ohén:ton tehonwatitáhston. Ne kí’ akwé:kon enhonwatihón:karon ne thó iahonné:sheke.

Ne kí’ ne 30 shiskare Ohiaríha 1993 shiiosheró:ten tonsahontátken ne tehatiia’toréhtha kanèn:ra tánon’ ne kiakoniarotárhon tánon’ ne M.E.T. ohén:ton tehonwatitáhston. Ahkwesáhsne nón:we wa’thontátken tánon’ sahatika’én:ion tsi ní:ioht tsi kakwatakwenhá:kie, tánon’ tsi nahò:ten kwáh í:ken tsi teiotehonsió:hon ne aonthroriá:ton tsi tkatsién:haien. Enhonwatiia’tará:ko kióhton niionkwé:takehakie ne ahatitsienhaién:sera ne Tyendinaga tánon’ ne kí’ ienshatirihwén:hawe tsi nón:we thonahténkion. Ne kí’ ó:ni’ wahatikwatá:ko tsi ní:ioht tánon’ tsi nahò:ten enkahtharáhkwen. Ne ke wahatirí:wenhte’ ne 17 shiskare Seskéha tsi niió:re ne 20 shískare Seskéha 1993 niiosheró:ten, tsi enkatsienhaién:take ne “Kanien’keha Owén:na Katokénhston Watenenhraró:ron”.

Ne ne kiakoniarotáhrhon wa’é:ron akwé:kon ne ià:ia’k nihatinakerahserá:ke ronwatiia’tará:kwen ne ahatitsién:haien wahatirihwanón:we’ne ne akatokénhston ne owén:na.

É:so’ tsi ioiánere ne tsi nahò:ten tahonhtka’wá:nion tsi nakaié:ren. Ne kí’ ne énska tahónhtka’we tsi nakaié:ren wahonní:ron ne kí’ ne rotikstenhokón:’a tánon’ ne é:so’ rontá:ti ne onkwehonwehnéha ahonwatiniá:hese, tánon’ né:’e aontahontó:rokte’ nó:nen enkatokénhston ne Kanien’kéha owenna’shón:’a. Ne kí’ ne kwáh iorihwakaión:’on tsi karihonnién:ni ne Kanien’kéha owénna enwatston tánon’ iah thé:nen tha’taontté:ni tsi ní:ioht tsi tetewattihá:nion tsi tewatá:tis. Thó enkarákwen tsi ní:ioht tsi entewahiá:ton ne Kanien’kéha tánon’ skátshon tsi ní:ioht tsi éntewatste’ ne ohiatonhkwa’shón:’a.

Áhsen niiorí:wake wa’hatitshén:ri ne takaia’toréhton: 1. iewennonniá:tha (ka’niká:ien enwátston tánon’ to: nikahiatónhkwake) 2. Tsi ní:ioht ne owennase’shón:’a tsi enkawennonniánonke 3. Tsi ní:ioht tsi enkahiá:tonke. Áshen iawén:re niiorí:wake wahatitshén:ri ne takaia’toréhton ne tsi ní:ioht tsi enkahiá:tonke.

1. j káton d káton t
2. tenhse’niòn:kahre kontiwennísa’as (on, en)
3. sh
4. f káton wh
5. d káton t tánon’ th
6. y káton i
7. ti káton ki
8. h
9. i (tso káton tsio)
10. tekawennia’ks
11. epenthetic kontiwennisa’s
12. z káton k
13. í:ions kontiwennísa’s

Nó:nen á:se’ owenna’shón:’a enkawennonniá:nionke wentá:on’k ne ne ià:ia’k nikanakerahserá:ke rotikstenhokón:’a tenhatiia’torehtá:nion. Ne kí’ tsi nikarí:wes kakwatakwenhá:kie ne akatsienhaién:take, kiakoniarotárhon tánon’ ne tehatiia’totéhtha kanèn:ra wahonwanaterihó:tahse ne rotikstenhokón:’a oh nakaié:ren nó:nen wentá:on’k owén:nase’ enkakwatá:kwen. Oh nakaié:ren ne kwáh tsi kiohtè:ronte’ nón:we aontontahsharón:ten. Ensewátston ken ne owenna’shón:’a ne iah sótsi tetsitewaniahé:sen tánon’ ó:ia’ nahò:ten skén:ton tánon’ o:ni ne ionkhiní:hen owenna’shón:’a.

Othorè:ke É:neken Nonkwá:ti Kiohóntsiaien

Ne ne shontahatitsién:haien ne Honolulu, thó nón:we ia’ierihwaientéhrha’ne, ne kiakoniarotáhrhon tsi rotitokénhston ne wísk nihatiwén:nake ne Dene, othorè:ke é:neken nonkwá:’ti nón:we, (NWT) “National Literacy Secretariat” wahonwatirí:wawa’se ne kiakoniarotáhrhon tánon’ ne M.E.T. kanèn:ra,Yellowknife niahón:ne. Ne:’e ne sénha ahonaterièn:tara’ne oh nihotiié:ren tsi rotitokénhston tsi kahiatonnion tsi nihatiwennó:ten.

Ne kí’ ne Ohiaríha 2 shiskare tsi niió:re ne 7 shiskare 1993 shiiohseró:ten, kiakoniarotáhrhon tánon’ ne M.E.T. kanèn:ra thó Yellowknife iahón:newe. Wa’thontátken’ tsi nihá:ti ne kwáh ohén:ton rón:nete ne Dene Owén:na Katokénhston Kaio’ténhsera. Ne ki’ ne Athapaskan tánon’ Inuit owén:na rontá:tis ne othorè:ke é:neken nonkwá:ti kiohóntsiaien.

1970 shiiohseró:ten ne kiokierénhton shahatirihwínekenhte akatokénhston ne wísk nihatiwén:nake ne othorè:ke é:neken nonkwá:ti kiohóntsiaien. Kanenna’ké:ne 1985 shikahá:wi, ne ne Koráhne waterihwatkén:se wa’kanenhrón:ni ne Onkwehon:we Raotiwenna’shón:’a tahoti’nikonhrhá:ren. Tsióhsera khók ia’ká:ko 1986 sók thó iahatihiatonhserá:ren ne káhson waterihwathró:ris. Wahatirihwá:ren ne kanèn:ra, tsi oié:ri niiohserá:ke enkáhsonke enkatokénhston ne owén:na. 1987 shiiohseró:ten kí’ thonatá:sawe ne Dene ne owén:na katokenhston kaiotenhsera.Tsiohsera nikarí:wes nikaio’ténhseres. Ne kí’ wa’kahén:te ne akatokénhston tsi ní:ioht tsi ratihiá:tons, tánon’ ahotiién:ta’ne nahò:ten ahatí:sere nó:nen ratiwennonniá:nions tánon’ nó:nen ratihiá:tons, tánon’ tsi ní :iot tsi enthotiwennakè:tohte’ ne wísk nihatiwén:nake .

Ne ki’ kí:ken ne kwáh téiotohontsióhon akaio’tén:èn, ne ahonwatihretsiá:ron akwé:kon ne onkwehón:we ahatihiatonhseraientehrha’ne tánon’ tówa’ shí:ken rón:nehre’ takaristohrará:kon tsi nahò:ten rotíhson, tánon’ kí’ ne tóhsa aónhton ne Dene raotiwén:na. Wahatinenhrahserón:ni onhkaré:shon enhotiió’ten. Tsieia’tátshon ne wisk nihatiwén:nake wahonwatiia’tará:ko, ne ki’ ne rotikstenhokón:’a, ronwatirihonnién:ni tánon' ne kwáh ronhrónkha ne wahotiió’ten. Ne:’e ki ne teioniatariià:kon iewennonnià:tha wahontenonwará:ko tánon' wahatitó:kenhste tsi ne:’e enwátston tsi enkahia:tonke ne wisk nihatiwén:nake ne Dene. Ne kí’ nón:wa tentehskaén:ion tsi nahò:ten iorihontákwen tsi rotitokénhston ne owén:na. Akwé:kon rotíhson tánon’ rotitokénhston, tánon’ tehotiristohrarà:kon nahò:ten róntstá:ne tsi ionteweienstáhkhwa tánon’ tsi rati’terón:ton.

Watenenhraró:ron

Ohentónhkha tsi watenenhraró:ron Wahatiriwahseronniánion

Ne kí’ ne ákta shikahá:wi tsi na’teiotonhontsióhon aontenenhraró:ron, 5 shiskare Seskeha, wa’thontátken tánon’ sahatitsién:haien tsi niiawénhsere. Ó:ia’ ó:ni, tewenhniserá:ke 9 tánon' 10 shískare 1993 shiiohseró:ten Tyendinaga nón:we tahatitsién:haien . Tho kí’ ne’ nón:we kiakoniarotáhrhon, tánon’ ne tehatiia’toréhtha kanèn:ra wathontátken Marianne Mithune iontákia’ts. “Berkley” ionterihwaienhstahkhwa’ kó:wa, “California”, nón:we kiakoió’te ronwatirihonnién:ni.Wa’ontateniá:hese ne taierihwáthe’te tsi ní:ioht tsi akahiá:tonke ne owenna’shón:’a.

Ne kí’ ne shontontenhniserakié:renhte wa’thontátken ne kiakoniarotáhrhon tánon’ ne tehatiia’toréhtha kanèn:ra ne Prof. Marianne Mithune, ne wahatihthá:rahkwe’ tsi ní:ioht tsi enkakwatá:kwen ne akahiá:tonke ne owén:na.tánon’ oni tsi nahò:ten iohrhá:rats enkarihonta:ko kí:ken enwatenenhraró:roke. Ne kí’ ne Professor Mithune taierihwakétsko tsi nahò:ten kwáh kaia’takwe’ní:io nó:nen enkatokénhston ne owén:nen. Wa’kierihwáthe’te’ nahò:ten ne’ ne akahía:tónke ne owenna’shón:’a, tánon’ tsi niió:re tsi iorihowá:nen ne aóntston ne kaieronnítstha nó:nen kahià:ton ne Kanien’kéha owén:na. Wa’ehthà:rahkwe tsi na’tekonttihá:nion, tsi na’tetewahronkha’tsherò:ten, tánon’ o’ni tsi ní:ioht tsi kahía:tónkwe ne wahón:nise’, tánon’ tsi nenkaié:ren ne owén:nase’akáhson’.

Ne tekení:haton wenhniserá:te tsi wa’thontátken ne kí’ né’e ne akwé:kon tsi nihá:ti ratí:teron wahotinaktó:ta’ne ne thé:nen ahatiri’wanón:ton tóka ni’ aontahontá:ti.

Nó:nen enhstó:kenhste ne owén:na wentá:on’k ne’e kí:ken enhserihwahserón:ni’; tsi ní:ioht tsi tekahiatonhkwakhánion, tsi ní:ioht tsi tekawenna’khá:nion, tsi ní:ioht tsi kahiá:ton, tánon’ tsi nenhsié:re ne á:se’ owén:na enhsonniá:nion. Onteri’wanón:ton ó:ni, kwáh ken orihwí:io tsi ne tesatonhontsió:ni ne akatokénhston? Tó:ka’ enhsí:ron “hen!” Oh nonkié:ren? tánon’ oh nahò:ten enkatokénhston?

Ne kí’ ne’ ne katokenhstá:nion ne:’e tekaká:nere ne ohiatonhkwa’shón:’a tsi ní:ioht tsi enwátston, tánon’ tsi ní:ioht tsi enwathroríheke tánon’ enkahiatónnionke. Ne kí’ wentá:on’k tenkaia’toréhton tó ní:kon tánon’ ka’niká:ien enwátston ne ohiatonhkwa’shón:’a tekawénnia’ks ó:ni tánon’ ne kaieronnítstha - ne ne é:neken niekáhas tánon’ tewa’sénhtha tsi nón:we ne kwáh entehsakwísron.1972 shikahá:wi thonatá:sawen róntstha kí:ken tsi ní:ioht tsi ratihiá:tons.

Ne kí’ é:so’ ensarì:wawa’se nó:nen áhsehre ahsewennahnó:ten ne Kanien’kéha.

1. Se’nionhsakón:shon Tenhse’nión:kahre

Tékeni ne iewennonnià:tha, tenhse’nión:kahre nó:nen ensenà:ton, ne:’e ne “en” tánon’ “on”.

2. Tekawénnia’ks

Iorihowá:nen ne tekawénnia’ks ne Kanien’kéha owén:na. Ia’tenkatá’stsi nó:nen sahthá:re. Ne kí:ken karáhston (’) wátston nó:nen kahiá:ton. Thó nón:we nenhsetshén:ri tsi nón:we tekà:ia’ks ne owén:na tsi kí’ nón:wa nikawennò:ten ne: a’én:na (bow), onenon’ónsera (cucumber), tánon' óksa’ (hurry-up). Tenwatté:ni ne tekawénnia’ks (’), kawennénhtha tánon' teiotsistóhkwake (`:) ienwá:ton nó:nen tenhsewennaté:ni. Tsi ki’ ní:ioht nó:nen kanon’tí:io tenhsewennatén:ni, onòn:ta iensewaton.

Ne ó:ni sha’té:ioht, tenwatté:ni ne “tkawennénhttha tánon’ teiotsistóhkwake”(`:), tekawénnia’ks ienwá:ton (’) nó:nen thé:nen ienhsahsónteren ne owén:na tánon’ tenhsewennaté:ni. Tsi ki’ ní:ioht nó:nen à:there ienhsahsónteren wa’therí:io ienwa:ton.

3. “h” (ienhsatonserá:reke)

Sewakié:ren iah tháhsatste’ ne “h”. Sewakié:ren o:ni kwáh wentá:on’k tsi enhsátste’ ne “h”. Tsi niká:ien ne ratihiatonhseraienté:ri ne rotikstenhokón:’a, róntsthakwe ne “h” nó:nen enhatihiá:ton. Nó:nen énhsátste ne “h” enkahiatonhkókerike tsi ní:ioht tsi entisawennaké:tohte, tánon’ tenkaté:ni nahò:ten íhsehre ahsí:ron. Ska’én:ien tsi na’tekiattíhen ne “wahsé:ton” (it is counted) tánon’ “wahséhton” (it is hidden).

Kí:ken ohiatónhkwa “h” kwáh í:ken tsi ioia’takéhnhat tsi ní:ioht tsi wátston. Nó:nen sátston ne “h” sénha ensakié:senhse ne ahsewennahnò:ten tánon’ aesa’nikonhraién:ta’ne ne Kanien’kéha.

4. Kontiwennisa’s “a” “e” “i”

Áhsen nikahiatónhkwake ne ne kí’ ne’ kiohrhèn:sha’ konwatina’tónhkhwa “epenthetic” “ a “ “ e “ “ i “ .
Ne:’e wátston ne aonkiesénhake tsi aontesawennakè:tohte. Tsi na’tekíatere tsi kiohtehrón:ton nón:we niwátston ne “epenthetic” “a” “e” “i”.

Tsi ki’ nón:wa ní:ioht ne: kana:takon, a’the:rakon, wa’kahtahkwahní:non, kahón:wakon.

• Tsi ieiotewén:nate, tsi na’tekiátere ne kahiationhkwakwe’ní:io tánon' ne tekawénnia’ks non:we niwátston ne “ epenthetic E “
  éntene’
• Tsi na’tekía’tere ne “ t,” “ k,” toka’ ni “s” tánon' ne “n” “r” “w” toka’ ni “y” o:ni nón:we niwátston ne “ epentheic E “.
  

5. Tsi na’tetewatewennattí:hen

Ne kí’ nón:wa sakarihwíhneken’ne tsi na’tetewatewennattí:hen. Prof. Mithune wa’é:ron tsi ní:ioht tsi tewatá:tis thó ní:ioht tsi wentá:on’k entewahiá:ton, thók nón:we iah thaionkwá:ti tsi na’tetewattihá:nion tówa enkahiá:tonke. Ne kí’ kwa wahonterihwakwí:sron ne tóhsa ahoná:ti tsi ní:ioht tsi thontá:tis, sótsi ne:’e kaia’takwe’ní:io wathró:ris tsi nón:we tisaténkion.

Ókia’ke ne owenna’shón:’a wátston ne “w” tánon’ ensathón:te’ne tsi ieiotewén:nate. Ne kí’ nen né’e kaia’takwe’ní:io ónhka ióntstha.

Ne:’e ó:ni tekonttíhen ne “ ti ” káton “ ki ” tánon' “ tsia ” káton “ tsa ”.

Ne ki akwáh iorihowá:nen ne aonthroríhake tsi tkaié:ri arenhákien tsi tekonttíhen. Shé:kon sénha é:so’ saiakwawennatshenrión:ko tsi nón:wa ní:iot ne:

Ne kí’ nón:wa saionkhina’tón:hase oh ní:ioht ne owennase’shón:’a tsi akakwatákwen, Áhsen niiotikiohkwá:ke wentá:on’k enhsátste’ nó:nen sewennonniánions:

Tsi nahò:ten sa thará:kwen ne:’e ne tsi naho’tén:shon,
Tsi nikontiia’tó:ten,
Nahò:ten ioterí:honte, tóka’ ni’ tsi ní:ioht tsi watoriá:nerons.

1. Tsi Nikontiia’tó:ten

É:so’ ne owenna’shón:’a thó ní:ioht tsi kionatáhsawen, watró:ri tsi nikontiia’tó:ten ne naho’tén:shon. Thó ní:ioht tsi konwatina’tónhkwen tsi nikonkiéhrha tówa ni’ tsi nikontiia’tó:ten.

Ókia’ke ne katshé:nen ne:’e konwatina’tónhkwen tsi ní:ioht tsi ronathón:te ionaterakarehráhston.

Ókia’ke ne katshé:nen aoierón:ta thaonate’nienténhston.

2. Tsi Nahò:ten ioteríhonte

Ókia’ke ne owén:nase ne konwatina’tónhkwen tsi nahó:ten ioteríhonte.

3. Tsi ní:ioht tsi iotoría:neron, ioió’tenhs, tóka’ ni tsi rotiío’tenhs.

4. Tsi Ní:ioht Tsi seniahé:sen

Ne kí’ kí:ken tewenhniserá:ke taionkhiiatahsáhwha’se’ ne nahò:ten aiakwahthá:rahkwe’ nó:nen entewatehnenraroró:ke Seskeha.Wa’erihwá:ren ne Prof. Mithune tsi ne ioiánere ne o:ia taonsetewatátken nó:nen ne ienkáhewe ne akaio’ten:’en ne tsi niiotiianerenhseró:ten tsi tekawennahsonteronnion’.Wá’enhre tsisénha ne’ karí:wes teiotonhontsióhon tsi nikaio’tenhseró:ten.

Ne kí’ ne 10 shiskare Seskéha 1993 wahonwatihón:karon shiiohseró:ten akwé:kon wa’thontátken ne ià:ia’k nihatinakerahserá:ke ne Kanien’kehá:ka tánon’ wahatitsiénhaien.

Kanien’kéha Owén:na’
Katokénhston Watenenhraró:ron

Kaié:ri niwenhniserá:ke katsienhaién:tahkwe’ ne aorihwà:ke ne akatokénhston ne Kanien’kéha owenna’shón:’a. Tyendinaga Kanien’keháka tsi thatinakerahserá:ien nón:we tkatsienhaién:tahkwe’, 17 shiskare Seskéha tsi niió:re ne 20 shiskare 1993. Akwé:kon iehón:ne’skwe ne ià:ia’k nihatinakerahserá:ke tsi niká:ien ronwatiia’tarákwen ne Tyendinaga, Wáhta, Ohswéken, Ahkwesáhsne, Kahnawà:ke tánon’ ne Kanehsatà:ke. Wa’thatirihwahsnie’ne ne ne rotikstenhokón:’a, iakotirihonniénni, ratihiatonhserón:ni, rontá:tis ne Kanien’kéha tánon’ ne tehatiwennakha’hsions. Skatne ia’thónkieste, kenkiohkwakwé:kon tsi wahontkennísa, tánon' o:ni wa’thonwatikhahsión:ko ken’nikenkiohkwà:sa’s tsi wa’thatihtharónnion. Ne:’e khok ki’ ne kenkiohkwakwé:kon on:ton ne thé:nen wahatirì:wenhte, nó:nen skátne tsi ia’thotirihwaién:ta’se.

Akwé:kon ne iehón:ne’skwe wahonwatirihwaién:hase tsi nahò:ten tenkaia’toréhton. Wa’thatinenhrakháhsi iahià:kshon nihá:ti ne skanén:ra wahatinenhronnianion. Tehniiáhse ne tehniia’toréhtha raononkwè:ta tahniniarotáhrhoke tsi ni karí:wes wa’thatihtharónnion. Tsi kí’ niió:re ne thé:nen akwé:kon wahatirihwanón:we’ne thóne ki ó:nen iahatirihwá:ren ne kenkiohkwakwé:kon.

Tekwanonhwerá:tons

17 shiskare Seskéha 1993 shiiohsero:ten, teiotonhontsióhon ahsatatshennínion’te. Ne kí’ ne18 shiskare Seskéha 1993 shiiohsero:ten ne:’e ne ohén:ton í:rate ne Tyendinaga Chief Earl Hill, wa’teshakononhwerá:ton ne ronón:kwe ne ià:ia’k nihatinakerahserá:ke. Nó:nen waháhsa ne Chief Earl Hill, ne nón:wa ne ronwahonkará:wi aontahatá:ti Timote Karetu, ne kí’ ne ohén:ton í:rate ne Maori Raotiwén:na (Language Commission) ne New Zealand nón:we, wahshakotahronká:ren.

Kahonkará:wi Tahatá:ti

Timote Karetu wahathróri tsi nón:we thohténkion 1958 shiiohseró:ten ne’ nikaháwi rotitokénhston ne raotiwén:na. Ne kí’ ne New Zealand raotikó:ra wa’akohró :ri ne ahatitó:kenhste ne raotiwenna’shón:’a tánon’ akwé:kon ne Maori raotihiatonhsera’shón:’a akatokénhston tsi ní:ioht tsi akahiá:tonke. Wahén:ron,”tówa isewéhre ne Kanien’kéha owén:na aóntston, wentá:on’k kí’ thó ní:ioht tsi enkakwatákwen ne aontónhseke akwé:kon ne Kanien’kehá:ka enwá:ton ahatiniáhese”.

Thó kí’ ne níkioht tsi nón:we thohténkion.Tsi nahò:ten kahiá:ton ne kahiatonhserá:ke akwé:kon tsi nihá:ti ne nia’tehonhronkha’tsherá:ke ne Maori ratikwénie’s áhontste. Wahahthá:rahkwe’ ne ne:’e khok akatokénhston ne kahiatónnion owén:na iah ne aiontá:ti aorihwà:ke. Akwé:kon ó:ia na’tehonhronkha’tsheró:ten ne khók ki’ tsi akwé:kon tehontate’nikonhraién:ta’s nahò:ten rotihtharáhkwen. Wahèn:ron, tówa tesewatonhontsió:ni ne Kanien’keha kahiatónnion ahatiwennahnó:ten ne kwáh tsik nón:we, wentá:on’k kí’ ne tensewatká:neron ne akatokénhston tsi ní:ioht tsi sewahiá:tons. Wahahtharáhkwe tsi na’tekonttihánion tsi ní:ioht ní:’i tsi tewatá:tis. Tsi niká:ien ne ronhrónkha’s enhatikwé:ni enhonthró:ri nahò:ten kén:ton ne owén:na. Tówa akwé:kon nahò:ten rohtharáhkwen sa’nikonhraién:ta’s iah kí’ thé:nen thakaió’tate, arenhákien tóka ó:ia niharonhka’tsheró:ten tsi róhthare tánon’ iohrókhon ne owén:na ne iah ní:se tehsátstha. Ó:nenk tsi ensa’ni konhraién:ta’ne tsi nahò:ten kén:ton. Iah kí’ ne ónwa’k tahonatahsawákie ronteweiénstha ne owén:na tánon’ kiohrhénsha’ khók ronhrónkha, iah kí’ ne thahoti’nikonhraién:ta’ne.

Ne kí’ nó:nen ne ensewahthá:rahkwe ne akatokénhston tsi kahiá:ton ne sewawén:na, ia’teietshiianonhtonnión ne ónwa’k ronteweiénstha. É:so tsi wentá:on’k enietshiié:nawa’se. Ne ionhrónkha ne okwehonwehnéha iah thé:nen thaiakohwíshen no:nen kahía:ton né tsi iakoterièn:tare nahò:ten kén:ton ne owén:na tánon’ iakoterièn:tare ka’nón:we kaieronnítston. Ok ne, ónwa’k ronteweiénstha kwáh iah thénen thaiakoia’takéhnha’ ne tówa iah káneka thé:nen tekaieronnítston ne owén:na. Ok tánon’ ne iah é:so teionhrónkha, iah thaiekwé:ni aiewennahnó:ten tánon’ aionhtró:ri nahò:ten kén:ton.Tsi nikion ne iethirihonnién:ni, teiotonhontsióhon aiethirì:wawa’se, kwah tsi ní:kon entewakwé:ni, ne on:wa’k ronteweiénhstha.

Tsi Nahò:ten Karihwíson

Nónen waháhsa tsi wahtshionkwatá:ti ne ronwahonkará:wi, ne kí’ ne tehatiia’toré:tha wahontenenhrónni ne aontahatirihó:wanahte nahò:ten karihwison ionkwaio’ténhsere tsi ionkwatenenhraró:ron.

Ne kí’ kí:ken ne tsi nahò:ten karihwisa’ánion:

• enkakwatá:kwen ne akatokénhston tsi ní:ioht tsi tewahiá:tons
• enkakwatá:kwen ne tsi niiotiianerenhseró:ten tsi tekahiatonhkwakhánion ne owenna’shón:’a, tánon’ tsi ní:ioht tsi enkaieronnítston.
• Enkakwatá:kwen oh nenkaié:ren nó:nen owén:nase entewatewennonniá:nion.

Iewennonnià:tha

Ne kí’ tahonkié:renhte wahatihthá:rahkwe ne kenkiohkwakwé:kon, oh na’kahiatonhkó:tens enwátston. Akwé:kon ne Kanien’kehá:ka ne:’e róntstha ne teiotiniatariiá:kon ohiatonkwa’shón:’a. Wakié:sen ki’ ne’ tsi wa’tewatóhetste’. Ne kí’ ne tehatiia’toréhtha kanèn:ra, skátson tsi wahonthró:ri oh ní:ioht ne Kanien’keha tsi ratihiá:tons, tsi nón:we nithonenónhseron. Ne:’e tahontó:rokte’ ne aontahontá:sawen tahatiia’torehtánion tánon’ tahatihtharónnion oh ní:ioht tsi enkakwatákwen ne akatokénhston tsi ní:ioht tsi entewahiá:ton.Iá:ia’k nihá:ti tahontá:ti ne tehatiia’torehtha raotinén:ra ,shatiia’tatshon ne iá:ia’k nikanakerahserá:ke nón:we nithonenónhseron.

Ne:’e kí:ken kaieronnítstha wátston ne ónwa nikaháwi:

Tsi niió:re wahatíhsa ronwatina’tónni, sók wathatinenhrakhahsión:ko ià:ia’k nikanèn:rake, wahatinenhrón:nianion oié:ri nihá:ti ne skanèn:ra. Ne kí’ kí:ken ià:ia’k nikanèn:rake wahonwatiri’wanón:tonhsene: ahatirì:wenhte tsi ní:ioht tsi enkahiá:tonke ne Kanienkéha tsi niká:ien ne ohiatonhkwa’shón:’a enwatston, tánon’ tsi ní:ioht tsi enkaieronnítstonhake. Akwé:kon ahatirihwanón:we’ne, sók iaonsahatirihwenhawe nó:nen ne kenkiohkwakwé:kon enshontenenhraró:roke.

Ne kíken akwé:kon wahatirihwanón:we’ne ne Kanien’kéha ohiatonhkwa’shón:’a enwátston.

Kontiwennísa’s:

Aa, Ee, Ii, Oo, En en, On on

Kontihiatonhkwakwe’ní:io’s:

Hh, Kk, Nn, Rr, Ss, Tt, Ww, Yy

Kaieronnítstha

Ne kí:ken ne Kanien’kéha konwatina’tonhkwa ne kaieronnítstha
(‘:) Kawennakará:tats tánon’ teiotsistóhkwake (Rising tone with length)
(‘) Tekawénniaks (Glottal stop)
(´) Kawennakará:tats (Rising tone)
(`:) kawennénhtha tánon’ teiotsistóhkwake (Falling tone with length)

Kaieronnítstha Tsi Nahó:ten Sá:ton

(?) Kari’wanóntha Kaieronnítstha
(“ ”) Teiakowennáhkhwa Kaieronnítstha
(.) Tekatahstha Kaieronnítstha
(,) Tka’seronnénhtha Kaieronnítstha
(!) Kanehrakwáhtha Kaieronnítstha

Tsi ní:ioht ne owén:nase enkáhson:

Ne kí’ ne Seskéha 19 shískare 1993 shiiohseró:ten, káhson ne Kanien’kéha owenna’shón:’a ne iah teionkwawennaién:tahkwe “vowel,” “consonant,” “alphabet” tánon’ “syllable” ne kí’ kí:ken enkawennatshénrion ne Kanien’kéha éntewatste. Akwé:kon ne ronwatiia’tarakohá:ton wa’thonte’nikonhrakén:ni, tánon’ wahatihiatónion, ne raotiwenna’shón:’a, tánon’ nahò:ten wahatíhsa, tánon’ sahonwatirihwahéhrhahse’ ne kenkiohkwakwe:kon. Thó kí’ nón:we akwé:kon ia’thatí:iehste’ tánon’ wahatirakohá:ton ka’niká:ien enwátston.Thó:ha akwé:kon ne wahontewennonniánion, ne tahatika’én:ion tsi nikaiéhrha tówa ni tsi nahò:ten wathró:ris.

Ne kí:ken kahiatónnion ne tsi nahò:ten tahónhtka’we.

Kí:ken owenna’shón:’a iahshakotirhwahéhrhahse ne kenkiohkwakwé:kon ne tahatihtharónnion tánon’ ia’tahotirihwaién:tase. “Kahiatonhkwakwe’ní:io” ki’ wahtirá:ko aonston ne kiohrhén:sha owén:na “consonant” tánon’ “Kontihiatonhkwakwe’ní:ios” aonston tóka’ tóhka’ ní:kon.

Ne kí:ken kahiatónnion ne tsi nahoten tahonhtkawe.

Ne:’e ó:ni kí:ken kahiatónnion ionsahatí:ieste tsi ó:nen kenkiohkwakwé:kon sahontkennísa.

Áhsen nikawén:nake - Kawennon:nis Kawennonniá:tha tánon’ Tekawennakhas - tahontka’we ne Kiohrhén:sha owén:na “syllable”. Tekawennákhas ki’ ia’thotirihwaié:ta’se ne aonston.

Ne kí’ kí:ken wahatitó:kenhste ne Kanien’kéha owenna’shón:’a enwátston.

Ne kí’ ne 20 shískare Seskéha 1993 shiiohsero:ten, ne ne kaieríhaton wenhniseratá:kie shikatsiénhaien, thó ne ó:nen sahatika’én:ien tánon’ wahatirí:wenhte. Wahatitó:kenhste ne Kanien’kéha owenna’shón:’a tsi ní:ioht tsi enkahía:tonke tánon’ wahonterien’tatshén:ri oh nenkaié:ren ne owén:nase akawennonniánionke. Akwekon wahatirihwanón:we’ne tsi énhontste ne “y” ne Tyendinaga tanon ne Ohswé:ken tsi thatinakerahserá:ien.

Kahonkará:wi Tahatá:ti

Ne kí’ ne ohna’kénhkha tahatáti Mr. Gary Wilson, M.P.P., Kingston né:’e tehotiié:nen ne “Minister of Education tánon’ Training”. Ne kí ne’ wahathró:ri tsi nahò:ten tekarihwáhsnie tánon’ kakária’ks. Wahèn:ron tsi ó:ni ká:ien ne aiakorì:wawa’se ne ratiksa’okón:’a tówa iah tehaweientéhtas. Ne kí’ ó:ni’ wahèn:ron iekarihwá:reks ne aontáweia’te ne ionteweienstahkhwa’kó:wa ne nia’teionkwehonwehtsherá:ke raotiwén:na. Lakehead University (Ionteweienstahkhwa’kó:wa) tánon’ Mohawk College (Kanien’kéha Ionteweienstahkhwa’kó:wa) ó:nen kí’ né’e iotaweiá:ton ne onkwehón:we raotiwén:na. Thó kí’ ní:ioht tsi kaieronní’tstha ne kakoráhsera tsi tekarihwáhsnie’. Sénha kí’ nón:wa tsi niióhseres ne 1995,” ne:’e ne Onhontsiakwé:kon tsi Ratinakerénion ne rononkwehón:we aóhsera”.

Ohna’kénhkha Tonsahontátken
26 shískare 1993 shiiohseró:ten

Ne kí’ ne ohna’kénhkha tonsahontátken ne tehatiia’toréhtha kanèn:ra tánon’ ne kiakoniarotáhon tánon’ OTAB kahnhà:tshera. Ne:’e ne taontahatika’én:ion tsi nahò:ten kahiá:ton ne watenenhraró:ron aohiatonhsera tánon’ ahatirihwahní:rate tsi nahò:ten onterihwà:ren tsi watenenhrarò:ron.

Ó:nen ohén:ton shitkahiá:ton tsi akwé:kon kí’ wahatirihwanón:we’ne tsi nahò:ten wa’thonnóhetste ne ià:ia’k nihononhontsiá:ke; Tyendinaga, Ahkwesáhsne, Wáhta, Ohswé:ken, Kahnawà:ke tánon’ Kanehsatà:ke. Ne kí’ ne akatokénhston tsi ní:ioht tsi tewahiá:tons tánon’ tsi nenkaié:ren tsi enkahiá:tonke ne Kanien’kéha owén:na. Esó:ha tsi wahoti’nikonhraién:ta’ne tsi niiorihowá:nen nahò:ten waterihwahténkion tsi nikarì:wès wa’kiontstikáhwha tsi kanakerahseraké:ron tánon’ wa’thatihtharónnion ne kiakoniarotahrhon.Tsi ní:kon kaio’tén:’en ne ohén:ton tsi watenenhraró:ron, ok ó:ni ne Seskéha nikahá:wi watenenhrarò:ron. É:so tahónhtka’we tsi niká:ien ronwatiia’tarakohá:ton ne ahatitsiénhaien ne ià:ia’k nihatinakerahserà:ke. Wa’oiáneren’ne tsi onttsiénhaien, tánon’ é:so’ wa’akorihónnien tsi teiotonhóntsohon akatokénhston ne owén:na. Tóka akatokénhston ne Kanien’kéha kahiatónnion é:so tsi enionkwaia’takehnha ne tóhsa aionkwá:ti, tánon’ ne aonsontónhete ne onkwawén:na tsi tewanakerénion ne Kanien’kehá:ka. Akwé:kon ki wahatí:nahne tsi nahó:ten rowatirihwaién:ni tsi nihá:ti wa’thatirihwahsnie’ne.

Nó:nen enhatirihwanón:we’ne ne tehatiia’toréhtha kanèn:ra tsi ní:ioht tsi kakwatákwen tánon’ tenkaristohrarákon ne watenenhraró:ron aohiatónhsera thó:ne ienwatenniéhton tsi tehonnikiohkwakénnies ratiienáhsne tánon’ enthontatshennarónnion akwé:kon ne ià:ia’k nihatinakerahserà:ke tsi wahtirihwanón:we’ne ne aónston ne Katokénhston Kanien’kéha Owén:na.

Wahatirihwá:ren ne Kanien’kéha Owén:na’ Katokénhston Kanenhrarò:ron

Wísk niiorí:wake wahonwatirihwáhrhahse ne rotitsienhaién:tahkwe ne akatokénhston tsi ní:ioht ne Kanien’kéha tsi kahiá:ton. Akwé:kon wahatirihwanón:we’ne ne né’e aóntston tsi nahò:ten tewátstha nón:wa, ne kí’ ne teiotiniatariiá:kon ohiatonkwa’shón:’a, tekeni iawén:re nikahiatónhkwake. Wahatirihwá:ren tsi ní:ioht tsi enkaieronnítston, tánon’ tsi ní:ioht tsi enwátston ne kahiatonhkowá:nens, tánon’ ne kanehrakwahtha kaieronnítstha tánon’ tsi ní:ioht tsi enkakwatákwen ne owén:nase akawennonniánionke. Ne kí’ kí:ken wísk niiorì:wake enwátston ne enkatokénhston tsi ní:ioht tsi enkahiá:tonke ne Kanien’kéha owenna’shón:’a.

Tsi Nahò:ten Wahatirhwá:ren

1. Teiotiniatariiá:kon ohiatonhkwa’shón:’a tékeni iawén:re nikahiatónhkwake enwátston.
   A, E, H, I, K, N, O, R, S, T, W, Y

2. Ne kí:ken enwátston ne enkaieronítston ne Kanien’kéha owén:na
   • (`:) kawennénhtha tánon’ teiotsistóhkwake (Falling tone with length)
   • (´:) Kawennakará:tats tánon’ teiotsistóhkwake (Rising tone with length)
   • (´) Kawennakará:tats (Rising tone stress)
   • (’) Tekawénnia’ks (Glottal stop).

3. Enwátston ne kahiatonhkowá:nens.

4. Enwátston ne kaieronnítstha tsi nahò:ten sá:ton
   • (?) Kari’wanóntha kaieronnítstha
   • (“”) Teiakowennáhkhwa kaieronnítstha
   • (!) Kanehrakwáhtha kaieronnítstha
   • (.) Tekatáhstha iotsistóhkware
   • (,) Tka’seronnénhtha kaieronnítstha

5. Nó:nen owén:nase’ enkawennonníhake né:’e tenkaia’toréhton tsi nahó:ten ioteríhonte, tsi nenwákiere toka’ ni’ tsi niiorihó:ten. Enwá:ton o:ni enwátston ne ákte nikioné:non ne owenna’shón:’a. Akwe:kon wahatiriwanonwe’ne kí:ken owennase’shón:’a aóntston.

Okia’ke “i” tánon’ okia’ke “y” róntstha. Iah thaon:ton ne tetiá:ron aontston ne kahiatonhkwakwe’ní:io aorihwá:ke.

Iewennonnià:tha (alphabet)

Ne kí’ ne teiotiniatariiá:kon ohiatónkwa enwátston ne Kanien’kéha owén:na’ tsi enkahiá:tonke. Kén:thó kí’ kahiatónnion.

Kontiwennísa’as (vowels)

Tsi kí’ ní:ioht ne kiohrhènsha, thó kinne’ ní:ioht ne Kanien’kéha kontiwennísa’as, ken’niiónsha tánon’ í:ions. Ne khók tekiattíhen tsi eniokè:tohte ne tenhse’nión:kahre kawennísa’as, tóka ni’ kaieronnítston ne tkawennénhtha tóka ni’kawennakara:táts.

A E I O En On

Í:ions (Teiotsistóhkwake) ne kawennísa’as

a: e: i: o: en: on:

Í:ions (Teiotsistóhkwake) ne kawennísa’as tánon’ kawennakará:tats

á: é: í: ó: én: ón:

Í:ions (Teiotsistóhkwake) ne kawennísa’as tánon’ kawennénhtha

à: è: ì: ò: èn: òn:

Kontihiatonhkwakwe’ní:ios

Ne kí:ken ne kontihiatonhkwakwe’ní:io’s tánon’ tsi ní:ioht tsi enwátston.

Ohiatónhkwa “h”

Tenkawennaté:ni toka’ enhsó:roke ne “h” toka ‘ ni’ iah.

Kwah ieká:ien tsi ní:ioht tsi entisawennakè:tohte tánon’ ensarì:wawa’se ne ahsewennahnó:ten. Ioánere tsi enhshena’tónnion ne owenna’shón:’a nó:nen sátston ne “h”.

1. Shiá:ton ne ohiatónhkwa “h” nó:nen sathón:te tsi kiohtè:ronte ne Kanien’kéha owén:na:

   ahthén:no	ball
   ohiatónhkwa	pencil
   kahnhóha	door

2. Nó:nen ne ienhsahsónteren ne kennikawennesónhsa tenwatté:ni ne (`:) teiotsistóhkwake tánon’ tkawennenhtha “h” ienwá:ton. Tsi ki’ ní:ioht ne o’wà:ron (meat) tenwatté:ni nó:nen ka’wahrí:io (good meat) toka’ ni ka’wahráksen (spoiled meat) enhshia:ton. Ne ki’ ó:ni sha’té:ioht tóka’ entehsohará:ko ne owén:na, thi:ken “h” tenwatté:ni tánon’ (`:) teiotsistóhkwake tánon’ kawennénhtha ienwaton. Tsi kí’ ní:ioht ne tekakahrí:io’s (it has nice eyes) tenwatté:ni nó:nen okà:ra (eye) enhshia:ton.

   O’wà:ron (meat)
   ka’wahrí:io	it is nice meat
   ka’wahráksen	it is rotten meat
   ka’wahrowá:nen	it is a big piece of meat
   Okà:ra (eyes)
   tekakahrí:ios	it has nice eyes
   kakahráksen	it has bad eyesight
   tekakahrowá:nen’s	it has big eyes

3. Enwátston ne “h” nó:nen wátston ne ”ni” ( ne:’e ne “partitive” konwana’tónhkhwa tekawennákhas) Ne:’e ohén:ton tsi kahià:ton ne: ia, ra, ni, ron, -

   Iató:rats	They (two) hunt.
   Ka’non:we nihiató:rats?	Where are they (two) hunting?
   Ka’non:we iehiató:rats?	Where (over there) are they (two) hunting?
   Thiató:rats ken?	Are they hunting (over there)?
   Ken’nihrá:’a	He is small.
   Tehníkhen	They are twins.
   Oh nihrohnhò:ten	What is he like?

4. (a) Ne:’e nó:nen “raónha” kén:ton ne “r” ó:nen’k tsi “h” enwátston tóka thé:nen ohén:ton entehshiá:ton.

   ró:ta’s	he sleeps
   iah tehó:ta’s	he doesn’t sleep
   iah tehonorónse	he is not loosing strength
   rén:teron	he is home
   then:teron ken?	is he at home (over there)?

   (b) Ne:’e nó:nen “ronnónha” kén:ton ne “r” ó:nen’k tsi “h” enwátston tóka thé:nen ohén:ton entehshiá:ton.

   rotinonwáktani	they are sick
   thotinonhwáktani	they are sick (over there)
   ronatehiá:ron	they are grown up
   nihonatehiá:ron	they have grown!
   oh nihotiié:ren?	What did they do?

5. Enwátston ne “h” nó:nen “raónha” kén:ton ne “r” tánon’ ó:ni ne:’e wátston ne “ni”. (ne:’e ne “partitive” konwana’tónhkhwa ne tekawennákhas.)

   Oh nihaia’tò:ten?	What does he look like?
   Oh nihatiéhrha?	What is he doing?
   Oh nihonhnhò:ten?	What is he like?
   Oh nihonkwehonwehserò:ten?	What native group is he part of?
   Oh niho’tarò:ten?	What clan is he?
   Eh thó nihaia’tò:ten	That is his type.
   Eh thó nihaiéhrha	That is what he is doing.

6. Shiá:ton ne “h” tsi nón:we ensathón:te’ne. Esó:ha tsi iohrón:ka’t ne “h” nó:nen sáhthare. Tóka iah thahsó:roke kwáh kí’ ó:ia nahò:ten ienhsí:ron.

   Kahnawà:ke	on the rapids
   kanawà:ke	on the swamp
   wahsé:ton	it is counted
   wahséhton	it is hidden
   tóka’	maybe
   tóhka	several
   tehokahnerátie	he is looking at him
   tahoká:nerake	he looks at him (maybe)
   ohká:ra	splinter
   okà:ra	eye

   Tówa iah thahsátste ne “h” sewakié:ren kwáh iah owén:na té:ken nahò:ten íhsehre ahsí:ron

   tóhsa	don’t
   tosa	no meaning
   Kanehsatà:ke	Oka
   kanesatà:ke	no meaning

7. Shiá:ton ne “h” nó:nen iohròn:ka tekiathiatonhkwahnhóntere ne tekawenná:khas. Ensaia’takéhnha enioiánereke tsi ní:ioht tsi entehsewenníneken’ne nó:nen sawenná:note.

   iohrèn:ton	it is hanging
   áhta	shoe
   ahthén:no	ball
   kahsén:na	name
   kanónhsa	house
   iakonorónhkwahkwe	she used to love her
   iehnekíhrhahkwe	she used to drink

8. Shiá:ton ne “h” tsi na’tekiátere ne tekawenná:khas nó:nen ne “f” nikawennó:ten ensathónte’ne.( “wh” wátston tsi ní:ioht ne “f” ne Kanien’kéha owén:na.)

   o’wháhsa	o’fahsa	skirt
   ohwhará:ne	ohfara:ne	caterpillar
   saten’kéhwhen	saten’kehfen	You are jealous.

9. “Nihá:ti” ne kí’ ne kén:ton ne tóhka niionkwé:take. Thó nón:we nenhsátste nó:nen entehsheiáhsete ne ronón:kwe.

   Tó: nihá:ti?

   How many of them?

10. Kwáh tsík nón:we nenhsetshén:ri ne ohiatónhkwa “h”. Sewakié:ren tsi kiokierénhton ne tekawennákhas tánon’ o:ni ohna’kénhkha. Sewakié:ren tsi na’tekiatere ne tekeni ”h”, “n” wentá:on’k enhsó:roke. Tsi kí’ nón:wa ní:ioht kí:ken kahiatónnion:

    Kah n hóha	door
    Kah n hotónkwa	keys
    akia’táh nha	belt
    atenentsháh nha	watch
    iónhnhe	It lives.
    sehnhó:ton	Open the door.
    konwahnhá’skwe	They used to hire her.

11. Kí:ken owenna’shón:à ne:’e ne “Transitive Verbs” konwatina’tonhkhwa tánon’ “raonha” tóka’ ni’ “ronónha kén:ton” ne “h”.

    shakotirihonnién:ni	They teach her (or them).
    shakotiienawá:se	They help her.
    shakorihonnién:ni	He teaches her (or them).
    shakohró:ri	He told her (or them).
    shakotihró:ri	They told her (or them).
    shonkeninón:we’s	He likes us (two).
    shonkwanón:we’s	He likes us.

    Eniohrhenhnéhson niió:re iesathroriá:ton.

    enhanonwenhserário	He will beat her.
    enhá:ken	He will see her.

    Ok ne kí:ken owenna’shón:’a “akaónha” ne’ kén:ton ne “h”

    khenorónhkhwa	I love her.
    khenón:we’s	I like her.
    kherihonnién:ni	I teach her.

    “Raónha kén:ton ne “h”

    shonkeninón:we’s	He likes us. (dual form)
    shonkwanón:we’s	He likes us. (plural form)
    shakonón:we’s	He likes her.

12. Shiá:ton ne “h” nó:nen sathón:te tánon’ íhsehre ahsewennísa

    ehtsien:’a	your son
    ehnón:we	there (the specific place)
    ehtshenorónhkhwa	you love him.
    ehtshiató:ri	you send him
    ehken thèn:teron	He lives there.
    ehtshró:ri	Tell him.
    ehtshateré:’a	your grandson

13. Sewakié:ren enshiá:ton ne “h” nó:nen ienhsahsónteren ne tekawenná:khás. Tsi kí’ ní:ioht kí:ken kahiatónnion ne Kanien’kéha owenna’shón:’a

    hro:non
    Kahnawa’kehró:non	people from Kahnawà:ke
    Wahtahró:non	people from Wáhta
    Kanehsata’kehró:non	people from Oka
    hsi
    1) serihsi	Take it off.
    2) stakwaríhsi	Straighten it.
    3) se’horókhsi	Uncover it.
    hsions
    1) tewatekhahsions	It separates.
    2) ra’rhorokhsions	He removes the cover/blanket.
    3) ranontekhsions	He removes the cover of a jar.
    hkhwa
    ionterihwaienhstáhkhwa	school (Kahnawà:ke dialect)
    ionteweienhstáhkhwa	school (Ahkwesáhsne dialect)
    ionte’nientenhstáhkhwa	a ruler (an instrument for measuring)
    hne
    atekhwahráhne	on the table
    anitskwahráhne	on the chair
    hkwen
    sakatatehiahrahkwen	I reminded myself.
    hkwa
    ohiatónhkwa	pencil

14. Shiá:ton ne “h” nó:nen tenhshíatonhkwahnhónteren ne “htsher, ht, hser. Tsi ki’ ní:ioht kí:ken kahiatónnion ne Kaníen’keha owén:na

    htsher
    watokwahtsheri:io	It is a nice spoon.
    watokwahtsheraksen	It is ugly.
    ken’niwatokwahtsherá:’a	It is a small spoon.
    watokwahtsherowá:nen	It is a big spoon.
    ken’niwatokwahtsherésha	It is a short spoon.
    ht
    ka’serehti:io	It is a nice car.
    ka’serehtaksen	It is an ugly car.
    ken’ nika’serehta:’a	It is a small car.
    ka’serehtowa:nen	It is a big car.
    hser
    kaia’tonnihseri:io	It is a nice doll.

15. Enhshiá:ton ne “h” nó:nen tekeniháton toka’ ni ahsénhaton sheiathroriá:ton.

    enhshonwenhnónksa	They will go back and get him.
    tenhshonwaterahtá:na	They will go back and meet him.
    enhshia:ton	You write it.
    ahshia:ton	You ought to write it.
    oh nihsakiehrha?	What are you doing.
    enhshahten:ti	He will go home.
    ensehsahten:ti	You will go back home.

16. Kahiatonhkwakwe’ní:io ne “h”. Enhshiá:ton nó:nen tekiatahsón:tere ne kawennisa’s.

    oháha	road
    ohónte	grass
    kahonwé:ia	boat
    ahthén:no	ball
    kákhwa	food

Ohiatónhkwa “k”

Ne:’e nó:nen kawennísa’as tekiatahsón:tere ne “k” thó nikawennó:ten tsi ní:ioht ne Kiohrhén:sha “g” (good)

Ne:’e nó:nen kahiatonhkwakwe’ní:io tekiatahsón:tere ne “k” thó nikawennò:ten tsi ní:ioht ne Kiohrhén:sha “k” (key).

Ohiatónhkwa “n”

Ohiatónhkwa “r”

Ne’ ohiatónhkwa “r” thó nikawennó:ten tsi ní:ioht ne Kiohrhén:sha “rl” (Kahnawa:ke)

Ne’ ohiatónhkwa “r” thó nikawennó:ten tsi ní:ioht ne Kiohrhén:sha “l” (Ahkwesáhsne)

Ohiatónhkwa “s”

Ne:’e nó:nen kawennísa’sa tekiatahsón:tere ne “s” thó nikawennó:ten tsi ní:ioht ne Kiohrhén:sha “z” (zoo).

Ne:’e nó:nen kahiatonhkwakwe’ní:io tekiátahsón:tere ne “s” thó nikawennó:ten, tsi ní:ioht ne Kiohrhén:sha “s” (step)

Ohiatónhkwa “t”

Ne:’e nó:nen kawennísa’as tekiatahsón:tere ne “t” thó nikawennó:ten tsi ní:ioht ne Kiohrhén:sha “d” ( dog).

Ne:’e nó:nen kahiatonhkwakwe’ní:io tekiatahsontere ne “t” thó nikawennó:ten tsi ní:ioht ne Kiohrhen´:sha “t” (Tom)

Ohiatónhkwa “w”

Ne:’e nó:nen “h” tekiatahsón:tere ne “w” thó nikawennó:ten tsi ní:ioht ne Kiohrhén:sha “f” (fat).

Ne:’e nó:nen kawennísa’as tekiatahsón:tere ne “w” thó nikawennò:ten tsi ní:ioht ne Kiohrhén:sa “w” (will)

Ohiatónhkwa “y”

“y” róntstha ne Tyendinaga tánon’ Ohswé:ken.

kakwí:yo
ohyatónhkwa
yatá:wens

Ohiatónhkwa “i”

"I” rontstha ne Ahlwesahsne, Kahnawà:ke, Kanehsatá:ke tánon’ Wahta.

Tekonhsonteránion ne kontiwennisa’as (ia). Tekonhsonteránion ne kontihiatonhkwakwe’ní:io’s (th).Nok ó:ni tekonsonteránion ne kontihiatonhkwakwe’ní:io’s tánon’ kontiwennísa’as (ka).

1. Kontiwennísa’as tekonhsonteránion

   ia ie io ien ion
   iaó:te	It is windy.
   ie’níkhons	She is sewing.
   ioió’te	It works./She is working.
   oièn:kwa	tobacco
   iontá:wens	She is swimming.

2. Kontihiatonhkwakwe’ní:ios tekonhsonteránion

   kh kw th ts wh
   khiá:tons	I write.
   tesenónniahkw	You dance.
   thén:teron	He is at home.
   tsiénthos	You are planting.
   o’wháhsa	skirt

Áhsen nikahiatonhserá:ke kakwatákwen ne aesana’tón:hahse tsi nikontiwennó:ten’s ne ohiatonhkwa’shón:’a nó:nen tewahsonteronnion. Ne kí’ ne kiokierénhton kakwatákwen ensanatón:hahse tsi nikawennó:ten ne tekawennákhas nó:nen kahiatonhkwakwe’ní:io tánon’ kawennisa’as tewahsón:tere. O:ni tsi nikawenó:ten ne tekawennakhas nó:nen nek ne kontiwennisa’as tewahsontere, tánon’ o:ni nó:n